Nemisolyanszürkeeminenciás

Orosz rubellel fizetnek, orosz útlevelük van, szinte teljesen az orosz gazdaságtól függenek, és gyakorlatilag ellenőrzés nélkül léphetnek be Oroszországba – ezek a fő általános jellemzői a Grúziától a 2008-as háborúban lecsatolt, névleg független állammá vált Abházia és Dél-Oszétia lakóinak. Most pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a két szakadár köztársaság akár Oroszország részévé is válhat: az abház és a déloszét vezetők is többször felvetették, ha megállapodnak Moszkvával a feltételekről, kérni fogják felvételüket az Oroszországi Föderációba. Az alkudozás aligha lesz feszült, mert az említett vezetők teljes egészében Moszkva alá vannak rendelve, és legfeljebb névleg önállóak.

A megállapodás valószínűleg csak azért késik, mert a Kreml nem akar újabb nemzetközi frontot nyitni, a Nyugat ugyanis minden bizonnyal elítélné, ha az Ukrajnához tartozó Krímhez és négy megyéhez hasonlóan Grúzia ötödét is hivatalosan annektálná. Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét Oroszország – néhány szövetségesével együtt – már elismerte, ám a világ országainak nagy része továbbra is Grúzia részeként tartja számon a két térséget.

A hivatalos bekebelezés hiánya ugyanakkor semmiben sem akadályozza Moszkvát. Abházia egyik legszebb tengerparti részén, Ocsamcsira környékén például már megkezdődött az Ukrajna közeléből kiebrudalt orosz Fekete-tengeri Flotta új állandó támaszpontjának építése. S miközben Oroszország felé gyakorlatilag nyitott a határ, Grúziába szinte lehetetlen bejutni a két szakadár államocska felől. 

Az igazsághoz tartozik, hogy a Szovjetunió felbomlása után rögtön fegyveres harcok törtek ki a grúz hadsereg, illetve a más etnikumhoz tartozó abházok és oszétok között. A polgárháborút 1993-ra sikerült lezárni, ám Abházia és Dél-Oszétia ezt követően sem integrálódott Grúziába, és folyamatosak voltak a kisebb-nagyobb fegyveres összetűzések. A 2008-as orosz–grúz háború is amiatt tört ki, hogy az akkor hivatalban lévő grúz államfő, Mihail Szaakasvili megpróbálta erővel visszaszerezni az ellenőrzést, ám Moszkva egyből az abházok és az oszétok segítségére sietett. Ekkor ugyanis már a lakosság jelentős része felvette a Moszkva által bőkezűen osztogatott orosz állampolgárságot, így az orosz hadsereg a honfitársak védelmére hivatkozva támadta meg Grúziát.