Tavaszivitaminkalauz

Magyarországon az 1–3 éves gyerekek 65 százaléka kevés D-vitamint, 24 százalékuk pedig kevés vasat fogyaszt – hívta fel a figyelmet az Első 1000 nap elnevezésű népegészségügyi tájékoztató program keretében a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület. A vashiány hátrányosan befolyásolhatja a baba szellemi fejlődését, viselkedési zavarokat okozhat, akár a későbbi rossz iskolai teljesítmény egyik oka is lehet. A D-vitamin-hiány pedig gátolja a csontok megfelelő fejlődését és az immunrendszer egészséges működését, hajlamosabbá teheti a kisgyerekeket különböző megbetegedésekre. A D-vitamin napfény hatására a bőrben képződik, de a csecsemőket és a kisgyerekeket csak nagyon rövid ideig, megfelelő fényvédelem mellett szabad közvetlen napfénynek kitenni. A legfontosabb – és sokáig egyetlen – táp­anyagforrásukban, az anyatejben sincs annyi D-vitamin, amennyit a szakemberek ideálisnak tartanak. Az anyatej D-vitamin-tartalma ugyanis átlagosan csak körülbelül 25 nemzetközi egység (NE) literenként, miközben egy csecsemőnek napi 400–1000 NE-re van szüksége.

A jelenlegi szakmai konszenzus szerint minden csecsemőnek kéthetes korától egy­éves koráig napi 500 NE D-vitamint kell kapnia csepp formájában. 1–3 éves korban – ősztől tavaszig mindenképp – pedig ennek a dupláját. Ha a gyereket a nyári hónapokban sem éri rendszeres napsütés, vagy krónikus betegséggel küzd, akkor folyamatos pótlást igényel egész évben. Hazai felmérések szerint azonban a napi D-vitamin-adás a gyerekek korának növekedésével egyre csökken. A 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők túlnyomó többsége még megkapja a szükséges mennyiséget, de a 12–24 hónapos korosztálynak már csak körülbelül fele részesül ebben. Később még rosszabbak lesznek az arányok. Több vizsgálat is igazolta, hogy a szoptató édesanyák jelentős hányada is D-vitamin-hiányos, ezért a szoptató nőnek napi 2000–4000 NE pótlást javasolnak.