Megszakadalélek

Túry Gergely

A bőnyi iskolai késeléssel kapcsolatban sokakat meglephet, hogy egy 12 éves kislányt gyanúsítottként kihallgatnak, letartóztatnak. Utóbbit a nála talált lista miatt, a bűnismétlés, illetve a tanúk, például az osztálytársak befolyásolásának veszélyével indokolta az előre kitervelt emberölés kísérletének megalapozott gyanújával indított nyomozás ügyében eljáró bíró. A kislányt – a kora miatt – jelenleg javítóintézetben tartják fogva. A döntést az ügyész, a védő, a gyanúsított és törvényes képviselője is tudomásul vette, így az első fokon végleges.

Laikusként is ismert főszabály, hogy a jog a 14. életév betöltéséhez köti a büntethetőséget. Kivétel azonban ez alól néhány kiemelten súlyos bűncselekmény, így például az emberölés alap- és minősített esetei is, ahol már a 12. életév betöltése is elegendő, feltéve, hogy az elkövető képes volt felismerni a cselekménye következményeit. Önmagában persze a gyanúsítás még nem jelent ítéletet, hiszen a felelősségre vonáshoz beszámíthatóságra is szükség van. A bíróság adott esetben tehát megállapíthatja, hogy az elkövető például kóros elmeállapot miatt vagy azért nem büntethető, mert az értelmi fejlődése nem ért el olyan szintre, hogy előre láthatta volna a következményeket. Mivel ezeknek a kérdéseknek az eldöntése szakértelmet igényel, feltételezhetően szükség lesz igazságügyi elmeorvos-szakértői és pszichológusi véleményekre, illetve gyermekpszichiáter bevonása is indokolt. A vélemények megalkotásához a gyanúsítottról környezettanulmányt, pedagógiai és iskolai jellemzést is kell készíteni.

Ha a büntethetőségnek nincs akadálya, akkor is legfeljebb 1–4 éves javítóintézeti nevelés szabható ki, mivel a 14. életévüket be nem töltötteknél – ahogyan azt a Kúria is megerősítette – csak intézkedést lehet alkalmazni, büntetést (mint például szabadságvesztést) nem. Így a legsúlyosabb szankció a négyéves javítóintézeti nevelés lehet.

A büntetés kiszabásakor a fiatal kor jellemzően nem enyhítő körülmény, de lehet az, ha az elkövető életkora csak alig haladta meg a büntethetőség határát. A bíróságnak mérlegelnie kell az elkövetőt ért abúzust is – akár a szülők, akár az osztálytársak részéről –, mert ezek befolyással lehettek a tudatállapotra. Súlyosbító körülmény viszont, ha például egyszerre valósult meg az előre kiterveltség és a különös kegyetlenség is.

A hivatalos bűnügyi statisztikák szerint 2018 második fele óta összesen 10 ember­ölést követtek el 14 év alattiak, 14–17 év közöttiek pedig 59-et. A bőnyi eset tehát nem teljesen egyedi, de a speciális körülmények – az, hogy az osztályteremben történt, és hogy azonos korú osztálytárs az áldozat –, valamint a brutalitás miatt mégis kivételes. ¬ Mudra Márton István