Az elemzés elkészítéséhez a száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat (a HVG Top 500 alapján), valamint a nyolc legnagyobb összbevételű nagybank (az MNB Aranykönyve szerint) és a négy legnagyobb biztosító 2022-es publikus adatait vették figyelembe. Ahogy tavaly, idén is kikerültek a listáról a következő szektorok: fegyvergyártás, szerencsejáték- és dohányipar, illetve az előzetes megkérdezések után nem értékelték azokat a vállalatokat, amelyek jelezték, hogy azt nem szeretnék.
Az egyszerűsített ESG-alapú szűrés kétkörös volt, amit a Planet Fanatics’ Network készített, kizárólag nyilvános információk alapján. Az első körben száztizenkét vállalatot vizsgáltak elsősorban az alábbi célok és folyamatok figyelembevételével:
E (environmental, azaz környezeti) tényezők: van-e az adott cégnek környezetirányítási rendszere, klímacélja, az megfelel-e a tudományos sztenderdeknek, közzétesz-e Scope 1, 2 és 3, azaz közvetlen és közvetett kibocsátási adatokat;
S (social, azaz társadalmi) tényezők: van-e a vállalatnak emberi jogi politikája, sokszínűségi célja, valamint egészség- és biztonságirányítási rendszere;
G (governance, azaz irányítási) tényezők: van-e fenntarthatósági jelentése, amit harmadik, független fél auditált, és nemzetközi sztenderd szerint készült-e, továbbá van-e a vállalaton belül fenntarthatósági koordináció, vannak-e ilyen célok, illetve etikai kódex.
Mivel az elemzésben sok olyan cég szerepel, amely valamelyik multinacionális vállalat magyarországi leánya, a vizsgálat során azt is figyelembe vették, hogy az anyavállalatnak vannak-e ilyen céljaik és dokumentumaik, mert a gyakorlatban azok megjelennek elvárásként a tagvállalatoknál is – de nem olyan súllyal, mint ha a magyarországi vállalatnak lenne saját célja, folyamata, jelentése. Ugyanez igaz, ha a magyar anyavállalatnál megvannak a fentiek, de a szintén top 100-as leányvállalat nem publikál róla (ezért értékelték a Magyar Telekomot, a Molt és leányvállalatait, az E.Ont és leányvállalatait, az MVM-et és leányvállalatait, valamint a Bosch-cégeket csoportszinten).
A második körben azokat a vállalatokat vették figyelembe, amelyeknek van saját vagy az anyavállalatuk által kiadott fenntarthatósági jelentésük, illetve az első körös pontszámuk elérte a lehetséges maximum felét. Ez az értékelés már elsősorban a teljesítményre, az eredményekre fókuszált. Ha a nemzetközi anyavállalat a magyar leányáról nem közöl adatokat, csak aggregáltan mutatja be például a kibocsátását, azt nem számították be, hiszen így az érintett magyar tagvállalat teljesítményéről nem derült ki konkrétum. Bár az adatok a 2022-es évre vonatkoztak, amennyiben ESG-célja is van a vállalatnak, akkor az ott megadott bázisév a releváns, ha nincs, akkor 2020-at vették bázisévnek. A három vizsgált dimenzióban azonos súlyt szántak az egyes tényezőknek.
