Vállalatifenntarthatóságiszótár

Profimedia

¬ Biodiverzitás (biodiversity): Az élővilág sokfélesége, amely életben tartja az emberiséget is; bolygónk „egészségi állapotának” egyetlen közvetlen mérőszáma. A 2022-ben az ENSZ tagállamai által elfogadott Kunming–Montreal-keretrendszer egyik fő célja, hogy 2030-ra 30 százalékra növelje a bolygó védelem alatt álló szárazföldi és tengeri területeit.

¬ CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive): Az EU területén tevékenykedő vállalatok számára kötelező, a beszállítóikra vonatkozó éves, ESG-szempontú átvilágítást előíró szabályozás. A direktíva mintegy 13 ezer vállalatot érint 2025-től.

¬ CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive): A vállalatok fenntarthatósági teljesítményét átláthatóvá tevő uniós jelentéstételi szabályozás, amelyet az ESRS nevű új szabványrendszer egységesít. A direktíva hatálya 2024-től folyamatosan bővül.

¬ ESG (environmental, social and governance): Az üzleti világban egyre nagyobb hangsúlyt kapó szemlélet, mely a fenntarthatósági szempontokat három pillér (környezetvédelem, társadalmi hatás és vállalatirányítás) mentén integrálja a szervezetek működésébe.

¬ ESG-törvény: Az uniós CSRD és CSDDD rendeleteinek magyarországi alkalmazását szabályozó jogszabály, 2024. január 1-jén lépett hatályba.

¬ Életciklus-elemzés (life-cycle analysis): Egy termék teljes életpályája során keletkezett környezeti hatásainak értékelése. Az életciklus-elemzéssel, gyakorlati kivitelezésének részleteivel az ISO 14 040-es szabványcsalád foglalkozik.

¬ Felelős vállalatirányítás (corporate governance): Azon elvek és eljárások összessége, amelyek révén a cégek igazgatósága, a felügyelőbizottsága, valamint az operatív menedzsment biztosítja és alkalmazza a tulajdonosi értékek és eszközök védelmét, az üzleti tisztességet és etikus viselkedést, a széles körű transzparenciát, valamint a környezeti felelősséget.

¬ Fenntarthatóság (sustainability): Tágabb értelemben egy folyamat hosszú távú működőképességének megtartása. Napjainkban leggyakrabban átfogó kifejezésként használatos az ökológiai, emberi és gazdasági folyamatok működőképességének egyidejű megőrzésére.

¬ Klímaváltozás (climate change): A Föld éghajlati rendszereinek módosulása a megszokotthoz képest. Ahhoz, hogy az éghajlat ne változzon jelentősen, az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és hatékony csökkentése szükséges, 2050-re elérve globálisan a nettó nulla kibocsátást.

¬ Körforgásos gazdaság (circular economy): A fenntartható gyártást és fogyasztást integráló modell, amely megosztás, újrahasználat, újrahasznosítás, visszaforgatás révén az értékes nyersanyagokat minél tovább próbálja hasznosítani.

¬ Ökológiai lábnyom (ecological footprint): Mérőszám, amely megmutatja, mennyi természeti erőforrást használ fel egy egyén, közösség, ország vagy az emberiség; mértékegysége a globális hektár (gha).

¬ SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation): Az EU-ban működő pénzpiaci szereplők számára 2021-től kötelező ESG-fókuszú közzététel a pénzügyi termékeikről és szolgáltatásaikról.

¬ SRI (Socially Responsible Investments): Társadalmilag felelős befektetések, amelyek a pénzáramlást olyan vállalatok és pénzügyi alapok felé irányítják, amik kedvező hatást gyakorolnak a társadalomra.

¬ Taxonómia (taxonomy): A környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő vállalati tevékenységek osztályozási rendszerének uniós szabályozása. A cégek fenntarthatósági tevékenységét teszi átláthatóvá és pénzügyi szempontól számszerűsíthetővé, így segíti, hogy a befektetések a fenntartható tevékenységekbe áramoljanak.

¬ Zöldkötvény (green bond): Olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet abból a célból bocsát ki a szervezet, hogy klíma- és környezetvédelmi szempontból kedvező hatású tevékenységéhez pénzügyi alapot teremtsen.

¬ Zöldre festés (greenwashing): Megtévesztő, általában értékesítési vagy pr-tevékenység, amely egy vállalat termékét/szolgáltatását olyan színben tünteti fel, mintha az környezetbarát lenne, ezzel félrevezetve a fogyasztót.

¬ Zöldvágyakozás (greenwishing): Akkor alakul ki, amikor egy vállalat a kibocsátáscsökkentési céljai elérése során túl nagy hangsúlyt fektet jövőbeni, még csak gyerekcipőben járó technológiákra, miközben az ambiciózus rövid távú célok hiányoznak a stratégiájából.

Forrás: Planet Fanatics’ Network