Bátorakisagitátor

Vörös Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnökből váratlanul előbújt a szunnyadó alkotmányjogász. Amikor arról faggatták, milyen alapon korlátozzák az idelátogató kínai elnökkel szembeni demonstrációkat, a kormányfő egy egészen sajátos érvvel, a vendégjog érvényesülésével magyarázta a véleménynyilvánítási és a gyülekezési jog gyakorlásának súlyos korlátozását. A vendégjog tartalmát csak annyiban határozta meg, hogy az a Magyarországra érkező vendégek tiszteletét jelenti. Orbán ezzel a „vendégjogot” gyakorlatilag egy szinten említette a gyülekezési joggal és a szabad véleménynyilvánítás jogával, holott az utóbbiak több nemzetközi szerződésben és az alaptörvényben is rögzített emberi jogok, míg az előbbi legfeljebb diplomáciai szokásként azonosítható, és a tapasztalatok alapján inkább jelenti a vendégek szubjektív komfortérzetének fenntartását.

Hszi Csin-ping kínai elnök vizitjének idilli hangulatát számos Tibet, illetve Tajvan mellett kiálló demonstráció zavarhatta volna meg, ennek azonban elejét vették a hatóságok. Hendrey Tibor József, a Tibetet Segítő Társaság alapítója és vezetője több tüntetést is bejelentett a látogatás idejére. A rendőrség, bár nem a vendégjogra, hanem elsősorban biztonsági okokra hivatkozva, gondosan az elnök tervezett útvonalától látó- és hallótávon kívülre terelte a gyűléseket.

Mint Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza mondja, a miniszterelnök által felemlegetett vendégjog alkotmányosan nem értelmezhető, a magyar gyülekezési törvény sem ismeri. A rendőrség azoknak a kötelezettségeknek a teljesítésére is hivatkozott, amelyeket a diplomáciai mentességet élvezők érdekében vállalt. Arról azonban nyilván szó sincs, hogy Magyarország kötelezte volna magát a tibeti zászló használatának betiltására, mégis olyan, mintha egyes kínai jogszabályok átmenetileg Magyarországon is érvényesültek volna.

Hendrey megtámadta a rendőrség döntését, amelyet hétfőn meg is semmisített a Kúria. Megállapították, hogy a rendőrség határozata alkalmatlan a bírósági felülvizsgálatra, mert nem indokolták a közrend védelmét, amely szerintük az egész korlátozást megalapozta. Abban a kérdésben viszont érdemben nem foglalt állást a Kúria, hogy a tüntetők valóban veszélyt jelentettek-e az ideérkező vezetőkre, továbbá abban sem, hogy a korlátozás „a bejelentett gyűlés lényegét hiúsította meg” azzal, hogy azt „láthatatlanná tette a kínai államfő és delegációja előtt”.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a gyülekezési jogról szóló kézikönyve úgy fogalmaz, hogy ha a hatóságnak megfelelő alapja van egy gyülekezés térbeli és időbeli korlátozására, akkor is megfelelő alternatív időpontot vagy helyszínt kell biztosítania úgy, hogy a közölni kívánt üzenetek hang és láthatóság útján továbbra is hatékonyan eljuthassanak a célközönséghez (ez esetben a kínai elnökhöz). Ezért Orbán Viktor állítása, miszerint térben elválasztva tüntetni is lehetett az elnök ellen és üdvözölni is lehetett őt, alkotmányos szempontból aligha állja meg a helyét.

Farkas szerint hiába tűnhet úgy, mintha a megsemmisítéssel Hendrey javára döntött volna a bíróság, így is maradéktalanul sikerült ellehetetleníteni a demonstrációt. Kiemelte, hogy a gyülekezési jognál minden esetben vélelmezni kell a rendeltetésszerű joggyakorlást. Ezért ha a rendőrség nem tudta bizonyítani, hogy a tüntetés sértené a közrendet – erre pedig a szervezők múltjából sem lehetett következtetni –, akkor nem korlátozhatott volna.

Azt maga a Kúria is kimondta, hogy a rendőrség nem indokolta kellőképpen a korlátozást, viszont arra jutott, hogy emiatt nem is foglalhat érdemben állást a korlátozás miértjéről. Ez pedig nem áll összhangban a nemzetközi gyakorlattal, amely szerint ha a korlátozás indokolatlan vagy az indokolás hiányos, akkor szabad utat kell engedni a gyűlésnek. Farkas szerint ezzel a Kúria nemcsak látványosan elkerült egy, a kormány számára kellemetlen döntést, hanem egy nagyon veszélyes joggyakorlatnak is megágyazott: a jövőben ugyanis a rendőrség akkor jár a legjobban, ha egyáltalán nem indokolja meg a gyűlés tiltását, mert akkor a Kúria sem vizsgálja majd érdemben az ügyet, a demonstráció pedig okafogyottá válik, mire az igazságszolgáltatás idáig eljut.

Az ügyben eljáró előadó bíró nem akárki volt: Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár. Varga Zs. András kúriai elnökhöz hasonlóan ő is ítélkezési tapasztalat nélkül lehetett bíró. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. az Országos Bírói Tanácsot megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva döntött a kinevezéséről. ¬ Mudra Márton István

Hosszú távon fenntarthatatlan a 400 milliárd eurós hiány az Európai Unió és Kína közti külkereskedelmi forgalomban – fakadtak ki tavaly a 2022-es, rekordméretű deficitet kommentálva az uniós vezetők. A kapcsolatokat nem akarjuk visszaszorítani, de a kockázatokat mérsékelni kell – tették hozzá. Fellépésük annyiban nem volt haszontalan, hogy 2023-ban szerényebb, 291 milliárd eurós deficit jött össze.

Hosszú távon aligha tartható fenn a 8 milliárd euró körüli deficit a kínai–magyar termékforgalomban – hozhatták volna szóba a magyar kormány vezetői Hszi Csin-ping látogatása során, ők azonban mélyen hallgattak a forgalom kiegyensúlyozatlanságáról. Pedig az egy évtizede még 4 milliárd euró körüli magyar import mára a két és félszeresére nőtt, miközben az export 2 milliárd körül ingadozik, ehhez pedig a magyar cseresznye és a szarvasmarha-szaporítóanyag kivitele – amiben most állapodtak meg – aligha ad érdemi pluszt. Ráadásul a Dél-Koreával folytatott külkereskedelemben szintén gyorsan nő a rés a magyar export és az import között, a deficit 2022-ben 5,2 milliárd, tavaly 7 milliárd euró volt. Ezt az Európai Unió tagállamaival folytatott kereskedelemben előálló exporttöbblet általában bőven kiegyenlíti. Ám 2022-ben az Oroszországból importált energia drágulása további 8 milliárd eurós hiányt okozott, így vészesen megbillent a külkereskedelmi mérleg. Ez is közrejátszott abban, hogy – Virág Barnabás jegybanki alelnök szavaival – Magyarország pénzügyi válság küszöbén állt. A globális energiaárak normalizálódásával a veszély elmúlt ugyan, de nem nyomtalanul. A forint árfolyamát ma is csak az támasztja meg, hogy az alapkamat 4 százalékponttal meghaladja az inflációt, ám ez visszafogja a hitelezést, és lassítja a gazdaság kibontakozását.

A kínai gazdasági kapcsolatok beépített kockázata az átláthatatlanságukban rejlik. A Belgrád–Budapest vasútvonal 750 milliárd forintosra taksált beruházását finanszírozó hitelszerződést 2020-ban – állítólag kínai kérésre – titkosították. Az idei költségvetési törvény ezt a kiadást nem nevesíti, bár az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium fejezetében szerepel egy 103 milliárd forintos előirányzat „vasúti fejlesztésekre”. Az úgynevezett fejezeti kötetek egyikéből derül csak ki, hogy ez valóban erre a projektre vonatkozik: az adósságszolgálatról szóló fejezetben bukkan fel, hogy az idén 5,8 milliárd forint kamatot kell utána fizetni. A titkosítás elfedi, mekkora bevételhez jut a kivitelező, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.

Devizaigényének elenyésző hányadát veszi fel a magyar állam a kínai piacon, évente egyszer egy- vagy kétmilliárd jüanos (közel 140, illetve 280 millió dollár értékű) kibocsátásokkal, az Államadósság-kezelő Központ megfogalmazása szerint „a piaci jelenlét erősítése” végett. Az idei finanszírozási terv alapján „kisebb összegű kibocsátás” várható. Ezzel szemben Kína vezeti a magyarországi működőtőke-befektetők listáját, vállalatai nyolc projekt keretében 7,6 milliárd euró invesztícióra vállaltak kötelezettséget – büszkélkedik a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség. A beruházási toplista második helyezettje Dél-Korea, közel 2 milliárd euróval. Mivel az ázsiai beruházások főleg a járműiparra és az akkumulátorgyártásra koncentrálnak, a magyar ipar külpiaci függősége és egyoldalúsága egyre nő. A két ágazat együttesen a feldolgozóipari termelés 37 százalékát adta tavaly, súlyukat tovább emeli a kínai BYD és CATL 2000, illetve 2900 milliárd forintos beruházása. Magyarországon lesz 2030-ra a világon a negyedik, az Európai Unióban a második legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitás – dicsekszik a minap publikált kormányzati konvergenciaprogram, azt viszont nem említi, hogy az uniós környezetvédelmi előírásokat az ázsiai tulajdonú cégekkel szemben is érvényesíteni kellene.

Mindazonáltal az Európai Unió azt is megelégelte, hogy Kína állami támogatásokkal segíti elektromos járműveinek exportját, ezért az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség jegyében újra akarja szabályozni gazdasági kapcsolatait az ázsiai országgal. Ez végső soron keresztezheti azokat a terveket is, hogy Kína olyan módon exportálhassa olcsón és akadálymentesen a termékeit az unió piacára, hogy Magyarországon gyártja azokat. Kína gazdaságát eközben súlyos ingatlanválság tépázza, növekedése a Nemzetközi Valutaalap szerint középtávon évi 4 százalék körül alakul, költségvetése évről évre 7 százalékot meghaladó deficitet produkál, emiatt államadóssága 2022 és 2027 között a GDP 51 százalékáról a 70 százalékára nő. Ezek már nem azok az imponáló mutatók, amelyeket a világ ámulva irigyelt. ¬ Farkas Zoltán