¬ Gulyás Gergellyel és Magyar Péterrel együtt végzett 2004-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Ismerte őket?

Őket nem, de Rétvári Bencére és Kocsis Mátéra emlékszem. Bencével voltak közös barátaink, az egyetem alatt időnként találkoztunk házibulikban, de nem ismertük egymást közelebbről. A vele közös barátommal még mindig jó kapcsolatban vagyok, Bencével azonban az egyetem óta nincs semmilyen nexusom.

¬ Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről?

Egy hónapja azt mondtam volna, hogy az idő eldönti, ez szalmalángeffektus-e vagy annál több. Mára kiderült, hogy több: meghatározó ellenzéki erővé nőtte ki magát. Mindenesetre nagyon izgalmas és érdekes jelenség, az biztos, mert ilyet még nem láttunk. Alapvetően azt gondolom, Magyar hitelesnek tűnik, az más kérdés, mennyire elegáns a volt feleségével vagy a kormánytagokkal beleállni az adok-kapokba.

¬ Több olyan tanárpert is pro bono visz, amelyek közérdeklődésre tartanak számot. Ön látja el a jogi képviseletét a Karinthy, a Vörösmarty és az Eötvös Gimnázium polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárainak, ezenkívül Ádám Zoltánnak, a Corvinus Egyetem kirúgott docensének is ön az ügyvédje. Miért tartja fontosnak, hogy ingyen elvállaljon ilyen formátumú ügyeket?

Amikor felmerül a gyanú, hogy egy munkaügyi konfliktusnál állami beavatkozásról lehet szó, és egy elbocsátással kapcsolatban sérülhet a jogbiztonság, akkor mérlegelem, hogy kérjek-e munkadíjat, vagy pro bono vállalom az ügyet. Hasonlóan vittem volna az augusztus huszadika miatt kirúgott meteorológusok ügyét is, akik közül ketten kerestek meg, de végül úgy döntöttek, nem fognak pert indítani.

¬ Bárhogy dönt is a polgári engedetlenkedő tanárok perében a bíróság, az precedensértékű lesz.

Igen, ilyen ügy még nem volt a modern magyar munkajogban, a munka törvénykönyve 2012-es hatálybalépése óta biztosan nem. Külön izgalmas ezekben a perekben, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát hogyan lehet összhangba hozni a munkajoggal. Ami a konkrét pereket illeti, itt azt kell vizsgálni, mennyiben volt jogszerű a munkáltató részéről a tanárok elbocsátása, arányos és szükséges volt-e ez a szankció. Ezenkívül az eljárás során azzal is foglalkozni kell, hogy a polgári engedetlenség a véleménynyilvánítás megengedett eszköze volt-e, aminek az elfojtását célozták a kirúgások. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága többször operált az úgynevezett chilling effect, azaz a dermesztő hatás fogalmával. Ha az ember rálő egy olyan villanyvezetékre, amelyen verebek ülnek, akkor a lövés után garantált, hogy egyetlen veréb sem marad ott. Elrepülnek félelmükben. Részemről ezt a dermesztő hatást kell bebizonyítanom a bíróságon, hiszen a kirúgás olyan lövés lehetett, amellyel elérték, hogy a polgári engedetlenségi hullám alábbhagyjon.

¬ Tavaly megkapta az Ügyvédek a Közjóért – Magyar Pro Bono Díjat. Szakmán belül mit jelent ez az elismerés?

Sokan gratuláltak ismerős és ismeretlen kollégák, és örülök annak, hogy a szakma elismeri azokat, akik a közjóért is próbálnak tenni.

¬ A pro bono munkák hoznak piaci alapú megkereséseket?

Sokan keresnek meg, jellemzően tanárok, de gyakran csak egy-egy konkrét kérdéssel, tehát erre komoly fizetőképes ügyfélkört nem lehet kialakítani. Ahhoz pedig, hogy nagyobb formátumú ügyeket is el tudjak vállalni, egyrészt tovább kellene bővítenem a jelenleg egyszemélyes ügyvédi irodámat, másrészt több szabad kapacitásra lenne szükségem, ugyanis ez a három pro bono per most elviszi az időm egy részét.

¬ Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja. Mit csinál a gyakorlatban ez a szervezet?

Fontos leszögezni, hogy az ÜDE nem watchdog, és jogsegélyszolgálatot sem tartunk fenn, illetve nincsenek olyan ügyvállalások nálunk, mint amilyeneket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Magyar Helsinki Bizottság csinál. Egyébként nem tartom kizártnak, hogy a jövőben az ÜDE is felsorakozik majd ezek mellé a szervezetek mellé. Jelenleg körbejárjuk a környező országok ügyvédi kamaráit, tavaly Bécsben voltunk, idén pedig Prágában. Nagyon tanulságos találkozások ezek a külföldi kollégákkal, néha sokkoló látni, mennyire másképp működnek a dolgok, mint nálunk. Az osztrákoknál például a törvényalkotás hat hetet ad a szakma számára, hogy a törvénytervezeteket véleményezzék. Itthon volt már rá példa, hogy pedagógus-szakszervezettől kerestek meg azzal, hogy másnap délig kaptak időt jogszabálytervezet véleményezésére. Prágában nemrég voltam egy emberi jogi konferencián, ahol a külföldi kollégák olyan kérdéseket szegeztek nekem, hogy mit gondolok az Orbán-rendszerről, és a magyarok miért választják meg őt újra és újra. Bár fontos elmondani a külföldi kollégáknak is, hogy miben élünk, nem ezekkel a beszélgetésekkel tudunk érdemben változtatni a hazai helyzeten. Az ember vagy politizálni kezd, mint Magyar Péter, vagy teszi a dolgát a saját szakmájában, a legjobb tudása szerint. Mivel nekem eszem ágában sincs politizálni, az utóbbi mellett döntöttem. ¬ Csendes-Erdei Emese