Harkiv veszélyben
Bár az ukrán hadseregnek az utóbbi napokban sikerült lelassítania az orosz katonaság előretörését Harkiv térségében, a technikai és létszámfölényben lévő támadók továbbra is közelednek a második legnagyobb ukrajnai város felé. Az oroszok 5-10 kilométer mélységben hatoltak be ukrán területre, jelenleg a fontos közlekedési csomópontnak számító, húszezer lakosú Vovcsanszk környékén dúlnak a leghevesebb harcok. Az ukránoknak az előtt sikerült stabilizálni a frontot, hogy az oroszok lőtávolba kerültek volna Harkivtól, és tüzérséggel tudnák ostromolni a várost. A támadók taktikát változtattak. Míg korábban jellemzően élőerővel támadták a Donyec-medencei ukrán állásokat, most elsősorban légierőt vetnek be. A még az orosz légtérből kilőtt rakétákkal és drónokkal, illetve ledobott siklóbombákkal szisztematikusan rombolják az ukránok erődítményeit. Ukrajna a külföldi segítség fokozását kéri, és azt állítja, ha nem kap még legalább két Patriot légvédelmi üteget, akkor nem lesz képes megtartani Harkivot. Azt is szeretné elérni, hogy a nyugati államok engedélyezzék, hogy az ukrán hadsereg az Oroszország területén lévő célpontokat is támadja a külföldről kapott eszközökkel. Így kilőhesse például az észak-ukrajnai Harkivot fenyegető katonai gépeket is. Elemzők szerint rövid távon nincs veszélyben a háború előtt több mint egymilliós lakosú város, az oroszok legfeljebb 50 ezer katonát vontak össze a határ másik oldalán, és ez nem elég a sikeres ostromhoz. A Harkiv környéki harcokkal ugyanakkor a több mint ezer kilométeres front egyéb szakaszain is gyengítik a védőket. Az ukrán hadvezetés csak úgy tudta stabilizálni a helyzetet északon, hogy számos, harcedzett katonákból álló egységet átvezényelt oda. Ukrajnában egyre nehezebb a frontra küldeni a megfelelő számú katonát. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy egyes elítéltek – amnesztiáért cserébe – csatlakozzanak a harcoló alakulatokhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állítja, hogy Moszkva nem akarja elfoglalni Harkivot, csak az a célja, hogy olyan ütközőzónát hozzon létre, amelynek ellenőrzésével elejét vehetik az Oroszország területe elleni ukrán támadásoknak. Helyi források szerint azonban a Harkivtól nyugatra fekvő Szudzsa környékén is megkezdődött az orosz csapatok összevonása. Elképzelhető, hogy a cél egy másik nagyváros, Szumi megtámadása. A harkivi válság láttán egyes nyugati országok – köztük Nagy-Britannia és Spanyolország – újabb katonai támogatást ígértek Ukrajnának. A G7 csoport többi tagját pedig arról igyekszik meggyőzni az USA, hogy a mintegy 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz jegybanki tartalék felhasználásával is finanszírozza a Nyugat az ukrán védelmi erőfeszítéseket.
