Rejtélyekföldje

Az izraeli–iráni viszály kereszttüzébe került Jordániát Teherán azzal fenyegeti, hogy ha még egyszer Izrael segítségére siet, a következő célponttá válik. A hasemita királyság „bűne”, hogy részt vett az Izrael elleni április 13-ai iráni drón- és rakétatámadás elhárításában. II. Abdullah jordániai király a műveletet teljes mértékben a légtér szuverenitásának védelmével magyarázta. A belső stabilitás megőrzése és a monarchia hosszú távú fennmaradása érdekében fontos külföldi kötelezettségek között a király kötéltáncot jár.

Az iráni propaganda a palesztin ügy kiárusítójaként állítja be őt, a közösségi médiában izraeli katonai uniformisba öltöztetve a 62 éves uralkodót. Jordánia 11 milliós lakosságának 55–70 százaléka palesztin származásúnak számít, szinte mindennaposak a tüntetések a gázai háború kezdete óta. A tiltakozásokon éltetik a Hamász gázai vezetőit, és az Izraellel 1994-ben kötött békemegállapodás felfüggesztését követelik, amire Ammán nem hajlandó. Teherán ezt igyekszik is kihasználni, és egyre több fegyvert és narkotikumot (például a Szíriában ipari méretekben gyártott captagon dizájnerdrogot) csempész az országba Szírián keresztül. Egyúttal évek óta arra törekszik, hogy Jordániában is kliens­szervezetet hozzon létre. Jordániai források nemrég közölték, hogy elfogtak egy fegyverszállítmányt, amit a királyságban egyébként legális Muszlim Testvériség egyik jordániai sejtjének szántak, és több jordániai palesztint őrizetbe is vettek. Állítólag korábban is voltak kísérletek arra, hogy aknákat, robbanóanyagot, Kalasnyikovokat és rakétákat juttassanak Jordániába. A felszámolt sejtet Szaleh al-Arúri, a Hamász egyik vezetője szervezte, aki Libanonból irányította a szervezet ciszjordániai tevékenységét, mielőtt Izrael idén januárban likvidálta.

Mivel Jordániában nincs síita kisebbség, ezért Teherán a palesztin ügyet akarja kihasználni, és palesztin radikálisokból új proxyt verbuválni. Ami adu ász lenne számára, hiszen Jordánia Izraellel és Ciszjordániával is határos, és az utóbbiba csempészútvonalakon már eddig is özönlött a fegyver a királyságból. Jordánia a Nyugat fontos szövetségese a térségben, az USA-tól például évi több mint egymilliárd dollár segélyt kap, és amerikai katonai bázisnak is otthont ad. Irán már a gázai háború elején üzent, hogy mi lesz, ha Jordánia a „rossz” oldalra áll. Iraki milíciák két napra megakasztották az északi szomszédból érkező olajszállításokat. Januárban szintén iraki milíciák egy észak-jordániai amerikai támaszpontot támadtak meg, és három amerikai katona életét vesztette. A múlt hónapban Irán egyik proxyja, az iraki Kataib Hezbollah azzal fenyegetőzött, hogy 12 ezer jordániait fegyverez fel.