Tudod,kivelszórakozz?

A fiatalok körében valóban mérséklődik a kicsapongó életmód, a deviancia, legalábbis a közép- és a felső középosztályhoz tartozó családok esetében. Ezt nemcsak a vendéglátósok tapogatták ki ösztönösen, a jól felfogott üzleti érdeküket követve, hanem a tudományos alapossággal eljáró kutatók is részben ezt tapasztalták. Székely Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az Ifjúságkutató Intézet vezetője szerint is csökken a dohányzás népszerűsége, de például az alkoholfogyasztásnál már összetettebb a kép. Minden tizedik 15–29 éves legalább heti rendszerességgel fogyaszt alkoholt, ám a nagyivók száma és aránya mintha már valóban nem nőne. A kábítószer-fogyasztás pedig ritkul, sőt a fiatalok kétharmada még támogatná is e téren a szigorúbb szabályozást.

A közösségi tér funkcióját is betöltő szórakozó- és vendéglátóhelyek látogatottsága is csökkenő tendenciát mutat a fiatalok körében. Az említett korosztály negyede nem jár étterembe, a harmada nem látogat kávézókat, 40 százaléka pedig kerüli a kocsmákat – jóllehet szívesen mennének; távolmaradásuk anyagiakra vagy időhiányra vezethető vissza. Annak gyökere pedig, hogy a vendéglátósok jóval élesebben tapasztalják a változó szokásokat, mint a kutatók, alighanem a mintavételben van. Míg a társadalomtudósok országos mintán dolgoztak, a közösségi helyek változásairól beszámolók zömmel budapesti, illetve nagyvárosi benyomásaikra alapozták a véleményüket. A fővárosra pedig egyébként is jellemző, hogy ott az ország többi részétől eltérően alakulnak a társadalmi folyamatok. Budapest gyorsabban követi a globális trendeket. Márpedig annak, hogy az ifjabb generáció tudatosabban szórakozik, illetve megfontoltabb a káros szenvedélyekkel kapcsolatban, komoly nyugati mintái vannak.