Bár Oroszországban már nem tüntetnek az Ukrajna elleni háborút elutasítók, a társadalom súlyos árat fizet az ukrajnai offenzíváért. A fiatal és aktív emberek millióinak távozása és az etnikai kapcsolatok megromlása tartós következményekkel jár.
Az orosz területfoglalást ünneplő fiatalok a Vörös téren. Megdolgozott nemzedék
AFP / ALEXANDER NEMENOV
Zűrzavaréspénz
Több mint kilencven ország vett részt a hétvégi svájci Ukrajna-békekonferencián, ám az eredményeket aligha tarthatják kielégítőnek Kijev szövetségesei. A cél az volt ugyanis, hogy valamennyi jelenlévő fogadja el azt a zárónyilatkozatot, amely kiáll a megtámadott ország területi egységének teljes visszaállítása mellett, ám több fontos állam, egyebek mellett India, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika végül nem írta alá a dokumentumot. Az is csökkentette a konferencia hatását, hogy nemcsak a hadviselő fél, Oroszország nem volt jelen, hanem Kína sem, amely komoly mértékben képes befolyásolni Moszkva politikáját. A konferencián ugyanakkor több ország is újabb felajánlásokat tett Ukrajna javára. Kamala Harris amerikai alelnök például több mint másfél milliárd dolláros újabb segélycsomagot jelentett be.
Oroszország azonnal „ellentámadással” válaszolt a csúcstalálkozóra. Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, akár azonnal kész a béketárgyalások megkezdésére, majd olyan ultimátummal állt elő, amelyet valamennyi ukrán, illetve nyugati politikus elutasított. Az orosz államfő ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna a Krím mellett engedje át négy megye – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – teljes területét, azt a részt is, amely még nincs is orosz kézen, s vállalja, hogy örökre lemond a NATO-tagság iránti igényéről. Putyin emellett közölte, továbbra is céljának tekinti Ukrajna „nácitlanítását”, és a béke elengedhetetlen feltételének tartja az Oroszország elleni valamennyi nyugati gazdasági és politikai szankció feloldását.
A svájci konferencia előtti napon tartották meg Olaszországban a hét legfejlettebb ipari ország (G7) tanácskozását, ahol Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a tízéves kétoldalú biztonsági megállapodást, amely kilátásba helyezi az ukrán védelmi képességek javítását. Emellett arról is rendelkezik, hogy egy Ukrajna elleni esetleges újabb orosz agresszió esetén Kijev és Washington a legmagasabb szinten tanácskozik Ukrajna megsegítéséről és Oroszország megbüntetéséről. A szerződést ugyanakkor hat hónapos határidővel fel lehet mondani, s elemzők szerint amennyiben a republikánus Donald Trump ismét a Fehér Ház ura lenne, azonnal kiléptetné országát belőle.
A G7 tagjai jóváhagytak egy Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelt is. A kölcsönt a tervek szerint a közel 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz jegybanki kintlévőség által termelt, évente mintegy 3 milliárd eurós profitból vagy az Oroszország által később fizetendő jóvátételből törlesztik majd. A pénz a tervek szerint még az év vége előtt megérkezik Ukrajnába.
