Időszakiszakik

Az unión kívülről, harmadik országból érkező vendégmunkások alkalmazását a törvény úgynevezett összevont engedély kiadásához köti, a kérelmet a kormányhivatal bírálja el; másodfokon, szakhatóságként a külgazdasági és külügyminiszter illetékes. Megvizsgálják egyebek mellett, hogy indokolt-e harmadik országban toborozni, az állásra jelentkező személynek van-e megfelelő képzettsége, pontosan közölni kell az alkalmazás feltételeit, annak időtartamát, a bérezést, és ha a szerződés lejárt, legfeljebb ötmillió forintos bírság terhe mellett gondoskodni kell arról is, hogy a vendégmunkás hat napon belül elhagyja az országot. Az éves keretszámot a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete az egy évvel korábban jelzett üres álláshelyek száma alapján állapítja meg. Ez az idei évre 65 ezer, holott a KSH szerint tavaly 79 ezer betöltetlen állás volt. Miniszteri rendelet sorolja fel azokat a foglalkozásokat is – a 485-ből közel háromszázat –, amelyekre nem adható ki tartózkodási engedély. Külön lista tartalmazza, hogy mely országokból közvetíthetők ki dolgozók. Mindössze 15 ilyen van: Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Makedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám, Oroszország, Brazília, Georgia, Kirgizisztán, Venezuela, Kolumbia.

Bár nincs rajta Kína és India, ezekből az országokból ezreket foglalkoztatnak Magyarországon, például beruházás megvalósítása céljából kiállított tartózkodási engedéllyel. A Budapest–Belgrád vasútvonalon vagy a Paks II.-n alkalmazott külföldiek az adott évre megállapított vendégmunkáskvótát nem terhelik, emellett a BYD szegedi beruházásán a kormány nevében eljáró külgazdasági miniszter engedélyével annyi kínai dolgozhat, amennyit csak szükségesnek tartanak.