Felfokozott hangulatban készül Franciaország az előrehozott nemzetgyűlési választásra. Emmanuel Macron elnök a szélsőjobbal szembeni centrista védőövezet kialakítására épít, de egyelőre csak a baloldalt sikerült összerántania.
Emmanuel Macron arca. Kettős hatás
AFP / CHRISTOPHE ENA
IttleszmáraKánaán
Táncoló francia nyugdíjasok. Visszalépés a korhatáremeléstől?
AFP / CLEMENT MAHOUDEAU
Jobbról és balról egyaránt radikális intézkedésekkel szépítenék meg a pártok a francia polgárok életét, miközben a gazdasági szereplők és az európai partnerek már az előrehozott választás bejelentése után a fejüket fogták a piaci visszhang miatt. Jordan Bardella rutinszerűen ismételgeti a szélsőjobb kampányszövegeit: azonnal 20-ról 5,5 százalékra csökkentik az energia és az üzemanyagok áfáját, a vállalatok 10 százalékkal emelhetik a béreket a szociális hozzájárulás emelkedése nélkül, és visszacsinálják Emmanuel Macron korhatáremeléssel járó nyugdíjreformját.
Mindezt részben nagyvállalati adókedvezmények felszámolásából, részben a Macron által eltörölt vagyonadó visszaállításából finanszíroznák, sőt felmerült az uniós költségvetési hozzájárulás megnyirbálása is. A reakciók láttán Bardella már közölte, lesz, amire csak később kerülhet sor, de semmit sem vont vissza a vállalásokból. Arról a korábbi RN-javaslatról, hogy a szociális ellátások témájában előnybe kerülnének az „igazi” – értsd nem migráns hátterű – franciák, a kampányban mélyen hallgat a párt.
A baloldali népfront egyebek között azonnal 10 százalékkal emelné a minimálbért, sapkát tenne az energia, az üzemanyagok és az alapvető élelmiszerek árára, és szintén visszahozná a régi nyugdíjrendszert. A költségeket a vállalati extraprofitok, illetve ugyancsak a vagyonok megadóztatásából fedeznék, szerintük így nem nőne a francia költségvetési hiány, igaz, nem is csökkenne.
Márpedig a hiány lefaragását nem lehet megúszni, akárki lesz is kormányon. Franciaország is azon EU-tagok között van (Magyarországgal együtt), amelyeknél az Európai Bizottság kezdeményezte a túlzottdeficit-eljárás megindítását, mivel GDP-arányos költségvetési hiányuk meghaladja a megengedett 3 százalékot. Franciaországban ez tavaly 5,5 százalék volt (nagyrészt a koronavírus-járvány, valamint az energiaár-robbanás idején bevezetett támogatások miatt), és a jelenlegi folyamatok mellett tovább nőne. Még nagyobb gond az adósságráta: 2019-ben a GDP 100 százaléka alatt volt, idén viszont 112 százalék fölé kúszhat fel, és nem látszik, mitől fordulna vissza a trend. Az S&P már június elején leminősítette Franciaországot, a politikai széttagozódást jelölve meg egyik fő veszélyforrásként. Macron sietett most is figyelmeztetni, hogy a fejleményeket hamar megérezheti a lakosság, a hitelek megdrágulhatnak, miközben az adósságszolgálat miatt kevesebb pénz juthat oktatásra, egészségügyre, tömegközlekedésre.
