Ahogy nőnek a megélhetés költségei, úgy hajlanak egyre többen arra, hogy illegális dohányterméket vásároljanak. A londoni Intrinsic Insight kutatóintézetnek tízből négy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem érzi problémásnak a tranzakciót akkor sem, ha tisztában van vele, hogy nem a törvényeknek megfelelően gyártott vagy értékesített füstölnivalót vásárol. A minap nyilvánosságra hozott jelentésben a feketepiac bővülésének okaként egy korábbi megállapítást idéznek, amely szerint a cigaretták piacán egy 10 százalékos áremelés 7 százalékkal növeli az illegális kereskedelmet.
Aki hajlik erre, annak egyre inkább van miből választania: a különféle szempontok alapján dohányipari lakmuszpapírként azonosított négy országban – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, a Fülöp-szigeteken és Kanadában – végzett kutatásban a válaszadók 28 százaléka mondta, hogy találkozott mostanság online, azon belül is főleg közösségi webes felületeken illegális cigireklámmal. A jelentés készítői gyorsan hozzáteszik: az illegális dohánywebshopok bezárása időigényes és bonyolult feladat, és ami a legnagyobb gond, igen rövid távú eredményei vannak. A bezárt netes boltokat más címen gyakran már néhány napon belül újranyitják. A dokumentum figyelmeztet: az e-kereskedelem felé elmozdulás és a mesterséges intelligencia eszközeinek bevezetése az illegális dohányáruk egyre kifinomultabb gyártási és terjesztési módjait hozza magával.
Az elemzés a virágzó illegális dohánykereskedelem egyik okaként a meglepően gyenge vámvizsgálati rendszert azonosítja: az ENSZ adatai szerint világszerte a konténerek mindössze 2 százaléka esik át tényleges vizsgálaton, a többinek csak a papírjait ellenőrzik. Így a lebukás esélye sem nagy, különösen a korrupció által sújtott országokban. A megkérdezettek közel kétharmada gondolja, hogy a kormányzati korrupció kritikus gát az illegális dohánykereskedelem felszámolásának útjában. Ha pedig valaki mégis lebukik, a jelentős haszonnal kecsegtető üzlet büntetési tételei más bűncselekményekhez (például a drogkereskedelemhez) hasonlítva világszerte olyan alacsonyak, hogy megéri kockáztatni. Az Intrinsic Insight jelentése szerint az említett drogbiznisz, az emberkereskedelem, sőt a terrorizmus többnyire haszonélvezője az illegális cigigyáraknak és dohánytermék-terjesztésnek: az azokból megszerzett profitot gyakran fordítják az előbbi cselekmények finanszírozására.
További, nem elhanyagolható probléma, hogy az illegális dohánytermékek összetételét senki nem ellenőrzi, így az egészségügyi hatásaik is kiszámíthatatlanabbak.
A jelentés készítői szerint az illegális dohánykereskedelem visszaszorításához az említett bűnszervezeti kapcsolatok hatékonyabb felderítésére, a büntetési tételek pénzbírságban és börtönévekben is jelentős növelésére, az állam és a legális iparági szereplők együttműködésének erősítésére, a társadalom edukálására lenne szükség, valamint arra, hogy az online reklámozást és kereskedelmet hatékonyabb technológiai megoldásokkal vegyék célkeresztbe.
