Vissza a startvonalra
Hét uniós tagállam ellen javasol túlzottdeficit-eljárást (EDP) az Európai Bizottság a Tanácsnak – Magyarország köztük van. Először 2004-ben indult ellene ilyen eljárás, amelyet csak 2013-ban szüntettek meg. Tavaly összesen tíz tagállam költségvetése lépte túl a megengedett, a hazai össztermékhez viszonyított háromszázalékos deficithatárt, de az egyéb tényezőket – például a túlzott hiány átmeneti, kivételes jellegét vagy az államadósság viszonylag szolid mértékét – figyelembe véve szűkítette le a listát a bizottság. A pandémia éveiben felfüggesztett, azóta kissé lazított uniós szabálykönyv értelmében a túlzottnak ítélt hiányt évről évre legalább a hazai össztermék 0,5 százalékpontjával kell csökkenteni. A magyar államháztartás hiánya a 2022-es 6,2-ről 6,7 százalékra nőtt tavaly, s bár az idei évre Varga Mihály 4,5 százalékos deficitet ígér, a bizottság 5,4-et jelez előre. Nem hisz abban a pénzügyminiszteri ígéretben sem, hogy a tavalyi, 73,5 százalékos államadósság-ráta az idén csökken; az év végére 74,3 százalékot prognosztizál. Érvényes költségvetés azonban nincs, a tavaly nyáron elfogadott törvény 2514 milliárd forintos hiánycélt tartalmaz, ez Varga szóbeli közlése és az Államadósság-kezelő Központ finanszírozási terve alapján nagyjából 4000 milliárdra nőhet, de az elemzők többsége a bizottsággal összhangban ennél is nagyobb deficitre számít.
A magyar kormány 2025-re olyan költségvetést állítson össze, amely megalapozza az államadósság középtávú csökkenését és azt, hogy az államháztartás hiánya közelítsen a megengedetthez – javasolja a bizottság. A kiadások csökkentése végett szorgalmazza, hogy még a fűtési szezon kezdete előtt „vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket”. Ezt a kormány úgy forgatta ki, hogy Brüsszel támadja a rezsicsökkentést, holott az ajánlások között a rászorulók támogatása is szerepel. Fokozatosan szüntesse meg a kormány a még fennálló ár- és kamatplafonokat, javasolja a bizottság, válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre idén júniusig elrendelt kamatstopot az év végéig meghosszabbította. Szorgalmazta továbbá a bizottság, hogy a magyar kormány gyorsítsa fel az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges teendőket, fokozza a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán, kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat a gazdaságba, javítsa „az iskolázottsági szintet”, biztosítson „eredményes szociális párbeszédet”, és csökkentse a függőséget az Oroszországból importált energiától és egyáltalán, a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A bizottsági értékelés és javaslatcsokor teljes összhangban áll a Nemzetközi Valutaalap szokásos éves vizsgálódása főbb megállapításaival. Az IMF egyebek mellett szintén azt rója fel a kormánynak, hogy az államháztartás hiánya és az államadósság a 2019-es szint fölött van, az állami beavatkozások rontják az üzleti klímát, torzítják a versenyt, a létfontosságú uniós támogatások folyósításának késleltetése pedig megnehezíti a digitális és a zöldátállást, a magyar gazdaság regionális integrációját. ¬ Farkas Zoltán
