Fojtogatószeretet

Veres Viktor

Hamar jöhet a büntetés a paksiaknak, amiért leváltották a fideszes városvezetést. A Duna túlpartjáról a fideszes kalocsai polgármester máris bejelentkezett az atomerőmű hatmilliárdos adóbefizetésére.

„Ha már megépült a Tomori Pál híd, hozzunk át rajta Kalocsa és térsége számára fejlesztési forrást is.” Így talicskázná ki Paks iparűzésiadó-bevételét Kalocsa fideszes polgármestere, amihez támogatókat is talált, méghozzá a párt legfelsőbb köreiből. Történt ugyanis, hogy a júniusi választáson a Fidesz elvesztette az atomerőmű városát, a polgármesteri tisztséget és a képviselői helyek többségét a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltjei kapták meg, Heringes Anita polgármester egyenesen az MSZP-től érkezett. Kalocsán ugyanakkor a fideszes polgármester, Filvig Géza 23 szavazattal lekörözte a korábban még fideszes kihívót, Bagó Zoltánt, utóbbi azonban megtámadta az eredményt, és a Kúria július 7-ére megismételt választást rendelt el két körzetben.

Itt a lehetőség, hogy a kormány ismét hozzálásson egyes önkormányzatok bevételeinek elvonásához. Az uniós források elapadtak, az államkassza kiürült. A kormánypártok soraiban elfogadhatatlannak tűnhet, hogy milliárdok ellenzéki kézbe kerüljenek. Filvig a hétvégén a közösségi oldalán tette közzé, hogy a kormánynál kezdeményezte egy úgynevezett különleges gazdasági övezet kialakítását. Indítványa szerint a térségben működő cégek – megfogalmazása szerint csak az állami cégek – adójának egy része átkerülne a Tolna és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat hatáskörébe, így a pénzt a fideszes többségű megyei testületek oszthatnák szét a települések között.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy „a Paks városának járó iparűzési és építményadókat, amelyeknek minden forintjáért a paksiak dolgoznak meg, Kalocsa kapná és élvezhetné” – értelmezte a történteket Heringes Anita, Paks frissen megválasztott polgármestere. Nem kevés pénz elosztásáról van szó, ugyanis 2023-ban csak az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 5,9 milliárd forintot fizetett be a városnak helyi adók címén. A különleges gazdasági övezetek fogalmát 2020-ban alkotta meg a kormány, így tudta kicsavarni a Samsung akkumulátorgyár adóbefizetéseit a helyi ellenzéki polgármester kezéből. Azóta két másik övezetet is kijelöltek, a mosonmagyaróvárit és a Fejér megyei Duna mente övezetet. Ez utóbbi az iváncsai akku­gyár és a rácalmási Hankook adójára startolt rá. Érdemes volt lehajolni a pénzért, ugyanis az adóhivatal februári közzététele alapján a jelenlegi három különleges gazdasági övezet helyi adói 2023-ban összesen több mint 10 milliárd forintot tettek ki.

Heringes Anita szerint már a kampányban is fenyegették a paksi választókat, hogy elveszik a várostól ezeket az adókat, ha nem a Fidesz emberei nyernek. Most úgy tűnik, a kormány legalább ezt az ígéretét betartja. Filvig úgy tudja, hogy Font Sándor Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő már magáénak is tudhatja a kormány támogatását. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő is egyértelműen Filvig mögé állt be az újra beizzított kampányban. Egyelőre nem tudni, képesek-e ringbe szállni városukért a paksi fideszesek. Süli János Tolna megyei országgyűlési képviselő és Orbán Attila, a megyei közgyűlés újrázott kereszténydemokrata elnöke egyaránt Paks városában lakik a családjával, ezért a helyiek joggal várják el, hogy lakóhelyük érdekeit részesítsék előnyben a párt akaratával szemben.

A végső áment Orbán Viktor fogja kimondani. A kormányfő ugyanakkor mástól is kap javaslatot a helyi iparűzési adó rendszerének átalakítására. Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban azért zsörtölődött, mert a kampányban egyes polgármesterek sörfesztiválokra herdálták el a vállalkozások által befizetett adókat. Bár ez az adónem az utóbbi években már csak a helyi tömegközlekedés és az önként vállalt szociális ellátások finanszírozására szolgált, Lázár mégis ennek kijátszását sejtette, mondván, „nem azért fizetnek adót a vállalkozók és a munkaadók, hogy azt elmulassa a polgármester”. Mint kijelentette, ennek véget fognak vetni. ¬ Török Ágnes