Taktikai szövetségek
Nagyarányú győzelmet aratott a francia nemzetgyűlési választás vasárnap tartott első fordulójában a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN), amely a szavazatok 33,2 százalékát szerezte meg. Ezzel csaknem megduplázta eredményét a legutóbbi, 2022-es parlamenti választásokhoz képest. A baloldali szövetség, az Új Népfront lett a második, amely a voksok 28,6 százalékát kapta. Emmanuel Macron elnök centrista szövetsége, az Együtt a köztársaságért 22 százalékhoz jutott, ami súlyos vereséget jelent. Macron – nagyot kockáztatva – azért írta ki az előrehozott voksolást, mert az általa vezetett liberális koalíció leszerepelt a júniusi európai parlamenti választáson, ahol az RN több szavazatot kapott, mint az elnök pártja és a harmadik szocialisták összesen. Idő előtti választásra 1997 óta nem volt példa Franciaországban.
Az euroszkeptikus és migrációellenes RN hatalomra jutását ellenzők úgynevezett „köztársasági frontot” igyekeznek szervezni, hogy a választási körzetekben – ahol túlnyomórészt kettőnél több jelölt is talpon maradt – visszalépésekkel növeljék az esélyt, hogy legyőzzék a szélsőjobboldali párt jelöltjét a vasárnapi második fordulóban. A Le Monde napilap kalkulációi szerint a taktikai szövetségek kialakítása érdekében több mint kétszáz jelölt közölte, hogy nem indul a második fordulóban. Az első forduló – a három részre szakadt politikai paletta és a magas, 66,7 százalékos részvétel miatt – abban is szokatlannak bizonyult, hogy 306 körzetben három, 5 körzetben pedig 4 jelölt jutott a második fordulóba a kritériumok alapján. A Le Monde előzetes számítása szerint közel 360 körzetben két-, 140-ben három-, háromban pedig négyfős versengés várható. Nem biztos azonban, hogy a választók vakon követik az általuk elsődlegesen támogatott pártok vezetőinek ajánlását az átszavazásra. Így például kérdés, hogy a centrista szavazók elfogadják-e Jean-Luc Mélenchon szélsőbaloldali pártja, az Engedetlen Franciaország jelöltjeit. A „köztársasági front” korábban már működött, amikor 2002-ben az elnökválasztás második fordulójában különböző pártállású szavazók a konzervatív Jacques Chiracot támogatták a szélsőjobbos Jean-Marie Le Pen ellen. Macront is segítette ez az összefogás az utóbbi lánya, Marine Le Pen fölötti 2017-es és 2022-es győzelmében.
A közvélemény-kutatók szerint az első forduló alapján és még a taktikai visszalépések figyelembevétele nélkül az RN valahol 250 és 300 közötti helyet szerezne az 577 fős nemzetgyűlésben. Az RN jelentős megerősödése mindenképpen várható, hiszen a távozó parlamentben 88 mandátuma volt. Az Új Népfront 125–165 képviselővel számolhat, Macron szövetsége 70–100, a jobboldali Köztársasági Párt 41–61 mandátumot szerezhet. Marine Le Pen, az RN tényleges irányítója keddi rádióinterjújában közölte, ha valamivel elmaradnak a 289 fős többségtől, akkor megkérdeznek másokat, szeretnének-e velük „új politikát” folytatni. Leszögezte ugyanakkor, hogy úgy nem akarnak kormányra kerülni, hogy nem cselekedhetnek. Ez felülírja Jordan Bardella, az RN vezetője és esetleges kormányfője korábbi közlését, miszerint csak akkor vállalja a megbízatást, ha a pártja eléri az abszolút többséget.
