Hagyományűzőhuszárkodás
Minél provokatívabb marad Orbán Viktor a következő napokban és hetekben az Európai Unióban, annál valószínűbb, hogy a tagállamok életbe léptetik azokat a forgatókönyveket, amelyek minimum bojkottálják, de akár le is rövidíthetik Magyarország soros uniós elnökségét.


JeszenszkyGéza:OrbánkedvéértPutyinnemmondleaköveteléseiről

Orbán Viktorral nem az a baj, hogy a keleti gazdasági nyitás híve, hanem az, hogy a külpolitikában is egyre nyíltabban együttműködik Oroszországgal – mondja a HVG-nek Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, aki később több országban volt nagykövet. A konzervatív politikus-diplomata szerint a két és fél évvel ezelőtt kitört orosz–ukrán háború kiváló lehetőséget adott volna Orbán számára, hogy arcvesztés nélkül kihátráljon Putyin mögül, visszatérjen nyugati szövetségeseihez, és folytassa a rendszerváltás külpolitikáját, azaz a nyugati orientációt. Ehelyett az történik, hogy Orbán ugyan a szavak szintjén bírálja az orosz agressziót, de a tetteiben nem ez látszik, hanem az, hogy a miniszterelnök az orosz érdekeket képviseli a nyugati szövetségesekkel szemben – magyarázza Jeszenszky.
„Amikor Orbán Moszkva előtt Kijevben járt, azt sokan úgy értékelték mint pozitív változást a hozzáállásában. Azonban Kijev után a miniszterelnök az Európai Unió és a NATO hivatalos felhatalmazása, sőt tudta nélkül Moszkvába utazott, ami sokat levont a kijevi látogatás értékéből. Arra pedig semmilyen racionális magyarázatot nem látok, hogy a miniszterelnök úgy ment ezek után Pekingbe, hogy a kínai elnök nemrég járt Magyarországon. A szerelmesek találkoznak ilyen sűrűn” – vélekedik Jeszenszky.
Orbán „békemissziónak” nevezte az elmúlt napok utazásait, Jeszenszky szerint azonban aligha lehet Orbánra úgy gondolni, mint semleges közvetítőre, békítő félre, mert a jelenlegi helyzet egyedül az orosz elnökön múlik. „Az oroszok feltételei világosak: négy ukrán megye átengedése, a maradék pedig Moszkva vazallusa. Nem valószínű, hogy Putyin egy olyan kis országtól fog tanácsot kérni, mint Magyarország. Orbán kedvéért nem fogja mérsékelni követeléseit” – fogalmaz az egykori külügyminiszter, aki úgy látja, hogy ha már mindenképpen közvetítőt kellene keresni, arra a szerepre inkább Törökország lehetne alkalmas. A törökök ugyanis az ukránok és az oroszok bizalmát is bírják. „Nem valószínű, hogy az ukrán elnök Kijevben Orbánon keresztül üzent volna bármit Putyinnak” – mondja Jeszenszky.
Ráadásul mindez Magyarország soros uniós elnökségének elején történt, ami Jeszenszky szerint azért szomorú, mert volt egy remény, hogy ez a tisztség felelősségteljesebb magatartásra készteti a magyar miniszterelnököt. Visszatérve Orbán vélt vagy valós nemzetközi jelentőségére, önmagában a soros elnökség nem indokolja ezt a „béketurnét”, hiszen az EU-nak van egy külpolitikai főképviselője, így ha az uniónak van hivatalos közlendője Oroszország számára, akkor őt fogják küldeni, és nem a soros elnököt – mutat rá Jeszenszky.
„Meglepetésünkre a magyar fél péntek este rövid határidővel lemondta Szijjártó Péter külügyminiszternek Baerbock német külügyminiszterrel hétfőre tervezett budapesti találkozóját. Orbán miniszterelnök meglepő és koordinálatlan moszkvai útja miatt különösen fontos lett volna egy komoly és őszinte személyes megbeszélés a két külügyminiszter között” – közölte szombaton a német külügyminisztérium. Magyarország technikai, és nem politikai okokkal indokolta a lépést, Jeszenszky szerint azonban meglehetősen udvariatlan gesztus a diplomáciában ilyen rövid határidővel lemondani a találkozót egy olyan ország külügyminiszterével, amely Magyarországnak az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. „Ez egy diplomáciai pofon” – summázza Jeszenszky, hozzátéve, hogy például abban az esetben lenne elfogadható a találkozó lemondása, ha Szijjártó súlyos betegen kórházban feküdne. Jeszenszky egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy Szijjártó Orbánt az összes keleti útjára elkísérte az elmúlt napokban, ezzel tehát még azt is üzeni a német külügyminiszternek, hogy ő nem annyira fontos partner, mint az azeri vagy a kínai kollégák. Mint Jeszenszky megjegyzi, egyáltalán nem gyakori a diplomáciában, hogy a miniszterelnökök ilyen gyakran együtt utazzanak a külügyminiszterükkel. „Antall-lal nagyon ritkán tettünk közös külföldi látogatásokat, csak olyan esetekben, amikor az protokollárisan elvárható volt, és mi menetrend szerinti járatokkal mentünk, sosem béreltünk magángépeket” – emlékszik vissza az Antall-kormány külügyminisztere. ¬ Csendes-Erdei Emese