Még szorítás
Kell a pénz a büdzsének. A kormány „védelmi hozzájárulás” bevezetéséről döntött, amely „a bankokat, a multikat és az energiacégeket” érinti – jelentett be 400 milliárd forintos megszorítást Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Az augusztus 1-jétől élesedő csomag egyrészt a már létező különadók és az úgynevezett extraprofitadók fenntartását takarja: marad a Mol által az olajfinomításban az olcsóbb orosz Ural keverék és az irányadó Brent olajfajta árkülönbözetén elért nyereség 95 százalékára rúgó sarc, a megemelt bányajáradék és a kiskereskedelmi multik különadója, amelynek felső kulcsa 100 milliárd forint árbevétel fölött 4,5 százalék. A bankok – eredetileg ideiglenesen, 2022-re és 2023-ra bevezetett – különadóját 2025-ben is beszedik. Pluszbevételre azonban nem a különadók fenntartásából számít a kormány, hanem a bankrendszer újabb megfejéséből – erről a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) vezető Nagy Márton a bejelentés után tájékoztatta a Magyar Bankszövetség képviselőit. Az utóbbiak visszautasították, hogy „háborús extraprofitra” tennének szert, és emlékeztettek arra, hogy a szektor a gazdasági bizonytalanságok mellett „számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli”.
A tranzakciós illeték 0,3-ról 0,45 százalékra emelkedik (beleértve az értékpapír-tranzakciókat), míg a tranzakciónkénti plafon 10 ezerről 20 ezer forintra nő. Készpénzfelvétel esetén az illeték 0,6-ról 0,9 százalékra ugrik. Az illetékemelésből a kormány az idei évre 85 milliárd forint, jövőre akár 200 milliárd forint pluszbevételt vár. Ezenfelül devizaváltás esetén (a bankok és befektetési szolgáltatók által gyakran alkalmazott úgynevezett swapügyleteket is beleértve) újabb 0,45 százalékos, tranzakciónként maximum 20 ezer forintos illetéket kell fizetniük a pénzintézeteknek – ez október 1-jével lép hatályba. A konverziós illetékből a kormány az idén 7 milliárd, jövőre akár 30 milliárd forint pluszbevételt vár.
A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a konverziós illeték, és a bankkártyák tételes éves illetéke sem emelkedik (érintéses kártyáknál 500 forint). Azért, hogy a pénzintézetek ne hárítsák az új sarcokat a lakossági ügyfelekre, 2024 végéig „díjemelési stopot” vezetnek be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek tekintetében. Abban azonban ez nem gátolja a bankokat, hogy a vállalati ügyfeleiket terhelő díjak emelésével kompenzálják a veszteségeiket. Mindezen felül a kormány bezárja a pénzintézetek előtt azt a kiskaput, amelyet véletlenül nyitott ki. Jelenleg a bankok állampapírok vásárlásával csökkenthetik „extraprofit”-különadójukat, ám az NGM rosszul fogalmazta meg a jogszabályt, amelynek így az állampapír-portfóliójuk átrendezésével is megfelelhetnek a bankok. A módosított szabályok szerint az akár 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2026 után lejáró állományt növelni.
Várható volt, hogy a kormány az önkormányzati és európai parlamenti választások után költségvetési kiigazításokat hajt végre. Legalábbis erre számítva erősítették meg az ország „befektetésre ajánlott” besorolását a nagy hitelminősítők, amelyekkel a kormány a háttérben rendszeresen egyeztet. Egyelőre nem világos, hogy az elhalasztott állami beruházásokkal együtt mintegy ezermilliárd forintos megszorítás elég lesz-e az idei hiánycél tartásához. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartás június végi fő hiánya 2,66 ezermilliárd forint, ez máris az éves előirányzat 105,6 százaléka. Igaz, a törvényi előirányzat már csak papíron érvényes, a Pénzügyminisztérium a hiánycélt informálisan a GDP 2,9 százalékáról a 4,5 százalékára, 2,5 ezermilliárdról szűk 4 ezermilliárd forintra emelte. Az ezermilliárd forintos kiigazítás talán az általános forgalmi adóból elvárt bevétel elmaradása miatt nyíló lyuk befoltozására lehet elég.
A bevételnövelés jegyében augusztustól jelentősen nőnek a közlekedési bírságok. Az elsőbbségi szabályok megsértése például 26–52 ezer forintba kerül majd, a szabálytalan előzés 32,5–65 ezer forintba, míg a vezetés közbeni mobilozásért 26–52 ezer forint jár. Megduplázta a kormány a NAV által kiszabható bírságokat is, az új rendelkezés a három leggyakoribb mulasztásra vonatkozik. Így ha valaki be nem jelentett munkaerőt foglalkoztat, azt mostantól az eddigi egymillió helyett kétmillió forintig lehet büntetni, ugyanennyit kaphat a nyakába az is, aki a számlaadási vagy az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. ¬ Kovács Gábor
