Az élő közvetítéseken a gyönyörű díszletek, Párizsban viszont az acélkordonok határozzák majd meg az olimpiát. A játékoknak érthető módon védelem kell, de a lezárások a francia főváros gondjait is kitakarják. A büszke köztársaság politikusai közben népszerűségüket javítanák az olimpia fényében.
Olimpiára hangol Párizs. Utána az özönvíz?
AFP / OLYMPIA DE MAISMONT
Akerítéskétoldala
A franciák az elhúzódó politikai színház miatt nem állnak egységesen az olimpia mögött – tapasztalja Oláh Gábor, a párizsi Panthéon-Sorbonne Egyetem kutatója.
¬ Mennyire készült fel Párizs az olimpia jelentette rendkívüli állapotra?
A párizsi szervezés abból a szempontból mindenképpen paradigmaváltó, hogy rendkívül kevés új létesítmény épült. A turisták elszállásolásával sem lesz probléma, hiszen ez a város globális turisztikai célpont, megfelelő infrastrukturális háttérrel. Sőt elemzések szerint a szokásosnál kevesebb turista fog érkezni a következő hetekben, hiszen jórészt azok jönnek, akiket kimondottan a versenyek érdekelnek, a városnézők viszont elmaradnak. Emellett sok lakástulajdonos erre az időszakra kiadja a lakását. Ennek megfelelően valószínűleg szálláshelytöbblet alakul ki, így elmarad a sokak által várt Airbnb-kánaán.
¬ Nem várható sehol se stresszhelyzet?
Az egyik legfőbb aggodalmat a tömegközlekedés kapacitása okozza, hiszen a mindennapi használat során is igen telített. Nemrég nyílt meg a 14-es metróvonalnak az Orly repteret is elérő meghosszabbítása, az újonnan épült szakasz másik végpontja az olimpiai falunál van, Saint-Denis-ben. Ennek a vonalnak kiemelt szerepe lesz. A telítettséget valamelyest enyhíti, hogy a párizsi középosztály hagyományosan augusztusban, vagyis az olimpia idején tölti vidéki vagy külföldi nyaralását. A járókelő szemében a fokozott biztonsági intézkedések teszik evidenssé az olimpia közeledtét. A városközpont egy nagy kordonlabirintus, ahol már azt sem tudja az ember, hogy a kerítés melyik oldalán áll.
¬ Alkalmas az olimpia arra, hogy enyhítse a társadalmi feszültségeket? Teljes Párizs részesül a játékok örömében, vagy a világrendezvény inkább csak az itteniek mellett zajlik?
Az utóbbit érzem igaznak. Az érintett szocialista vezetésű önkormányzatok részéről van politikai akarat, hogy közelebb hozzák az olimpiát azokhoz, akiknek a „szomszédságában” rendezik, például ingyenes jegyeket osztanak. Ennek ellenére több kritikus hangot hallok, mint támogatót – persze ez az én buborékom. Mindenesetre az összkép nem változott az esemény közeledtével. Fontos, hogy az olimpiai helyszínek közel négyötöde Szajna-Saint-Denis megyében lesz, amely az ország egyik – vagy talán a – legszegényebb megyéje. Ez illeszkedik Párizs északi külvárosainak regenerációs stratégiájába, amelynek keretében az egykori ipari területeket építik újjá. Ennek megfelelően a kérdés több mint releváns. Mindenesetre az olimpia önmagában nem hoz megváltást. Az egy-két plusz metrómegálló és az olimpiai faluból későbbiekben kialakítandó, részben szociális lakások nem fogják radikálisan megváltoztatni a lakosság életfeltételeit. Viszont dzsentrifikációs hatásokkal számolni kell.
¬ Nagyon kényes politikai egyensúly alakult ki az előrehozott választásokon. Ez az instabilitás hogyan hat ki az olimpiára?
Talán ez a felfokozott nyár közepi közéleti aktivitás is hozzájárult, hogy az olimpiát érő kritikus hangok nem csitultak. A patthelyzet, az instabilitás, a politikai színház szerintem sokakat apátiába taszít, ez pedig megakadályozza, hogy az olimpiarendezés össznemzeti teljesítménnyé váljon.¬parászka boróka
