Az unió még nem nőtt fel Orbán Viktorhoz – így próbálja eladni a kormánymédia azt a kudarcsorozatot, amivel a miniszterelnök elérte, hogy pártja pályán kívülre került az unió döntéshozó testületeiben.
Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség (EPC) múlt heti csúcstalálkozóján. Ennyi sikerült
Profimedia
ÁlmaikbanAmerika
David Pressman amerikai nagykövet és a lombkoronasétány. Elhidegülés
U.S. Embassy Budapest Facebook-oldala
Joe Biden amerikai elnök bejelentésével, hogy nem kíván újraindulni a posztért, a magyar kormányzati propaganda elvesztette egyik kedvenc témáját. Igaz, az elnökkel kapcsolatos (lejárató) írásokba nem fektettek túl sok energiát, egyszerűen csak átvették a trumpiánus jobboldal Biden elleni vádjait, s azokat visszhangozták a magyar médiában. Mégpedig távolságtartás nélkül: minden olyan hírt közöltek és terjesztettek a közösségi médiában is, amelyről könnyen kideríthető volt, hogy hazugság vagy a tények elferdítése, s Amerikában csak Trump esélyeit növelendő futtatták.
Az amerikai szélsőjobb egyelőre nem állt elő szokásos negatív kampányával a várható demokrata jelölt, Kamala Harris ellen, így a magyar kormányközeli média is feltűnően hallgatag Biden lemondása óta. 72 órával a történtek után, lapzártánk idején még a kormánytagok és a fideszes megmondóemberek sem reagáltak – alighanem ők is arra várnak, hogy milyen irányban indul el Trump kampánya. Feltételezhetően megpróbálják majd Harrisnek is a nyakába varrni a Biden-érát, illetve tovább támadják a demokratákat a Budapesten állomásozó David Pressman nagykövet személyén keresztül is.
A magyar külpolitika szempontjából valószínűleg nem lenne éles váltás, ha Biden helyére Harris költözne be a Fehér Házba. Biden ugyan kiismerte magát a térképen, el tudta helyezni Magyarországot a világ országai között, hiszen világéletében külpolitikával foglalkozott, a szenátus külügyi bizottságának tagjaként, majd elnökeként és Barack Obama alelnökeként is. Tom Lantos amerikai képviselő társaságában az 1970-es években Magyarországon is járt, s utazásáról jelentést is készített az akkori kormányzatnak. Harris viszont soha nem foglalkozott külpolitikával, kaliforniai ügyész volt, majd úgy lett szenátor 2017-ben, hogy nem indult ellene republikánus jelölt. De persze van egy jól működő külpolitikai apparátus, amely pontosan tisztában van Magyarország helyzetével, s Harrisnek elég lesz rájuk támaszkodnia.
Ugyanakkor Magyarországot alapvetően nem külön kezelik az amerikai politikusok, hanem az Európai Unió és a NATO részeként. Így Harris Magyarországhoz való viszonya is elsősorban azon múlik, milyen kapcsolata lesz az Egyesült Államoknak ezekkel a szervezetekkel. Amennyiben Magyarország az EU tagja marad, és a NATO-ban nem akar külön utat bejárni, akkor a demokraták ezután is sok mindent elnéznek majd Orbán Viktornak. Az amerikai külpolitika prioritása azonban mindenképpen Kína lesz, az EU és a NATO hátrébb szorul. Hogy ez Orbán Viktor számára nagyobb játékteret enged-e vagy éppen szorosabb gyeplőt jelent, azt még nem látni, de az a magyar érdekek szempontjából visszaüthet, hogy a miniszterelnök mindent Donald Trump győzelmére tett fel. Amerikában most új csata kezdődik, a kimenetele bizonytalan, s ebben a helyzetben Orbánéknak legalább annyit meg kellene tenniük, hogy nem idegenítik el maguktól teljesen az amerikai demokrata kormányzati elitet.
