Váltásmenetből

AFP / REBECCA DROKE

A washingtoni képviselőház felügyeleti bizottságának republikánus elnöke és demokrata rangidős tagja egymással összhangban szólította fel lemondásra Kimberly Cheatle-t, az amerikai titkosszolgálat igazgatónőjét, aki kedden be is jelentette, hogy távozik a posztjáról. Az előző napi meghallgatásán az 53 éves Cheatle vállalta a személyes felelősséget azért, hogy július 13-án, egy pennsylvaniai kampánygyűlésen a 20 éves Thomas Matthew Crooks merényletet kísérelt meg Donald Trump volt elnök ellen, akinek csak néhány centiméteren múlott az élete. Azt is hozzátette, hogy az eset az utóbbi évtizedek legsúlyosabb hibája az általa vezetett szervezet részéről.

Ezen túl azonban a történtek felderítésére szolgáló vizsgálatra hivatkozva visszatérően nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, milyen hibák vezethettek ahhoz, hogy Crooks a titkosszolgálat által meghúzott biztonsági zónán kívül, de lőtávolságon belül – mintegy 150 méterre –, egy raktárépület tetejére csempészhette az AR–15-ös félautomata gépkarabélyát. Majd onnan tüzet nyithatott a tömegre, ahol Trump mellett két másik embert megsebesített – mindkettőjüket súlyosan –, egy harmadikat pedig megölt, mielőtt az egyik titkosszolgálati mesterlövész egyetlen golyóval végzett vele.

Cheatle és a titkosszolgálat renoméjának az sem tett jót, hogy kétszer is valótlanságot állítottak. Az igazgatónő azt mondta, a biztonsági zónán kívüli, a gyűléstől északra lévő épületek – amelyek egyikéről Crooks lőtt – felügyeletét a helyi seriffi hivatal és rendőrség egyenruhásaira bízták. Azok viszont ezt cáfolták, mondván, nekik is a biztonsági zónán belül adtak feladatot, s nem maradt emberük az épületek biztosítására.

Arra sincs magyarázat, miért történhetett meg, hogy a helyi erők felfigyeltek és gyanúsnak tartották a zóna szélén őgyelgő Crooksot – bár fegyvert nem láttak nála –, akit lefényképeztek, s a fotót elküldték a titkosszolgálat illetékeseinek. Akik nem fújták le Trump beszédét, amelynek nyolcadik percében eldördültek a lövések.

A múlt szombaton kiderült, hogy az sem fedte a valóságot, amikor a titkosszolgálat szóvivője egy nappal a merénylet után tagadta a republikánusok – és nevüket elhallgató rendvédelmi dolgozók – állítását, miszerint az utóbbi időben a szervezet többször is elutasította Trump biztonsági embereinek azt a kérését, hogy a megszokottnál nagyobb erőkkel védjék a volt elnököt. A beismerést kísérő magyarázat szerint erre nem volt erőforrásuk, s ilyenkor az adott szövetségi állam vagy város rendfenntartóinak a segítségét kérték. Sajtóinformációk szerint ilyen kérést Trump stábja nem fogalmazott meg a pennsylvaniai helyszínnel kapcsolatban.

Az Illinois államban született, tanult és diplomát szerzett Cheatle a második nő, aki az 1865-ben eredetileg a pénzhamisítás felszámolására alapított titkosszolgálat – amely William McKinley 1901-es meggyilkolása után kapta feladatul a mindenkori elnök védelmét – élére került. A ranglétra alsó fokán kezdte 1995-ben, Detroitban, és öt évvel később Washingtonba vezényelték. Ott a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején annak a csapatnak a tagja volt, amely titkos bunkerbe vitte Dick Cheney alelnököt, miután az első két repülőgép becsapódott a New York-i ikertornyokba, a harmadik pedig a Pentagon épületébe.

Később az alelnök Joe Bident védő csoportba került – és összebarátkozott Jill Bidennel –, majd a titkosszolgálat személyvédelmi feladatokért felelős igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba, hogy 2019-ben elvállalja a PepsiCo észak-amerikai biztonsági főnökének feladatát. Biden 2022 augusztusában onnan hívta vissza az évi 3 milliárd dolláros költségvetéssel és nyolcezer emberrel dolgozó titkosszolgálat élére, ahol Cheatle két dologról híresült el. Elérte, hogy a szervezet Maryland állambeli központjában gyakorlási céllal felépítsék a Fehér Ház mását, és célul tűzte ki, hogy a titkosszolgálatnál dolgozó nők arányát 2030-ra 30 százalékra emeljék a jelenlegi 24 százalékról. ¬

¬ Június 27.: A CNN hírtévé atlantai központjának stúdiójában, első alkalommal helyszíni közönség nélkül tartott elnökjelölti vitán a demokrata Joe Biden katasztrofálisan szerepelt, igazolva a félelmeket, hogy a szellemi és fizikai állapota miatt aligha alkalmas még négy évig az elnöki poszt betöltésére. A másfél órás vitának 51 millió nézője volt, a gyors felmérés szerint a megkérdezettek csaknem 60 százaléka azt mondta, nem bízik abban, hogy Biden képes az országot vezetni.

¬ Június 28.: A kampányát folytatva Észak-Karolinában Biden elismerte, hogy nem jól szerepelt, majd a hétvégét a Camp Davidben lévő elnöki nyaralóban töltötte a családjával, akik arra bátorították, hogy maradjon versenyben.

¬ Július 2.: Az 1968 márciusában legutóbbi hivatalban lévő elnökként az újrázásról lemondott, demokrata Lyndon B. Johnson egykori texasi választói körzetét képviselő Lloyd Doggett a kongresszus demokrata tagjai közül elsőként javasolta Bidennek, hogy lépjen vissza.

¬ Július 3.: Demokrata szenátorokkal a Fehér Házban tartott találkozóján Biden közölte, kitart, s azt mondta, ehhez több alvásra van szüksége, és este nyolc után nem lesznek programjai.

¬ Július 4.: Az ABC News műsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak adott interjújában Biden közölte, csak a „Mindenható Úr” győzheti meg arról, hogy visszalépjen.

¬ Július 10.: A The New York Times napilapban megjelent esszéjében George Clooney kijelentette, a demokraták novemberben nem tudnak nyerni az elnökkel, akit ezért arra kért, lépjen vissza.

¬ Július 11.: A NATO washingtoni csúcstalálkozójának végén adott sajtókonferencián Biden az alelnökét, Kamala Harrist Trumpnak szólította, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt pedig Putyinként mutatta be. Utóbbit korrigálta.

¬ Július 12.: Biden egy interjúban közölte, csak akkor száll ki a versenyből, ha elüti egy vonat.

¬ Július 14.: A Trump elleni előző napi merényletkísérletre reagálva Biden arra sürgette az országot, hogy „csavarja lejjebb” a politikai retorikát.

¬ Július 16.: A Las Vegasban adott interjújában Biden közölte, kizárólag orvosi okok eredményezhetik, hogy visszalépjen. Másnap pozitívnak bizonyult a koronavírustesztje, és a De­laware államban lévő tengerparti nyaralójába vonult vissza önkéntes karanténba.

¬ Július 21.: Biden reggelre meghozta döntését a visszalépésről, amiről értesítette Harrist, valamint a legközelebbi munkatársait. Helyi idő szerint délután háromnegyed kettőkor konferenciahíváson a fehér házi, illetve kampánystábjának vezetőivel is közölte az elhatározását, ami percekre rá megjelent az X mikroblogon, ahol röviddel később azt is hozzátette, hogy Harrist támogatja abban, hogy a helyére lépjen.