¬ 1994. július 20.: Aljakszandr Lukasenkát beiktatták a belorusz államfői tisztségbe, miután az egykori állami gazdasági elnök megnyerte a nemzetközi megfigyelők által a posztszovjet térségben az első, valóban szabadnak minősített választást.
¬ 1996: Megjelentek az első jelei annak, hogy Lukasenka ki akarja üresíteni a demokratikus intézményeket, egyebek mellett népszavazással kiszélesítették az államfői jogköröket. Megalakult a Vjaszna (Tavasz) nevű emberi jogi központ, és a „Belorusz tavasz” mozgalom hívei tömegtüntetéseken követelték Lukasenka lemondását.
¬ 1998: Az EU és az USA bevezette az első szankciókat a Lukasenka-rezsim ellen.
¬ 1999. december 8.: Borisz Jelcin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök Moszkvában aláírta a Belarusz és Oroszország államszövetségéről szóló szerződést, amely a kölcsönös ratifikáció után, 2000. január 26-án lépett életbe, amikor már Vlagyimir Putyin volt az ügyvezető orosz államfő.
¬ 1999–2000: Több ellenzékivel is a hatalom által szervezett „halálbrigádok” végeztek, Lukasenka szabadlábra helyeztette a gyilkosságokban való részvétellel vádolt belügyi vezetőt, viszont leváltotta a hivatalos vizsgálat „akadékoskodó” irányítóját.
¬ 2001. szeptember 9.: Újabb győzelmet aratott Lukasenka az elnökválasztáson, ám ezt már nem lehetett szabadnak, tisztességesnek minősíteni.
¬ 2004. október 17.: Nem korlátozzák az egy személy által betölthető államfői mandátumok számát – döntött egy újabb referendum. Így 2006-ban, 2010-ben és 2015-ben Lukasenka megnyerte harmadik, negyedik, majd ötödik elnökválasztását.
¬ 2020. augusztus 9.: A hivatalos adatok szerint Lukasenka a voksok nyolcvan százalékával győzött a hatodik elnökválasztásán is. Hónapokig tartó tüntetéshullám indult az egyértelmű csalások miatt. A tiltakozást orosz segítséggel fékezték meg, a rendőrség 35 ezer embert vett őrizetbe, az ellenzéki vezetők külföldre kényszerültek vagy börtönbe kerültek.
¬ 2021. május 23.: Bombafenyegetésre hivatkozva a minszki hatóságok leszállásra kényszerítették a Ryanair Athénból Vilniusba tartó repülőgépét, a fedélzetén Raman Prataszevics ellenzéki bloggerrel, akit őrizetbe vettek. 2023. május 3-án nyolc év börtönre ítélték, de 22-én elnöki kegyelemmel szabadult, amiért cserébe nyilvánosan megbánta bűneit.
¬ 2022. február 24.: Belarusz felől is megindultak Ukrajna ellen az orosz csapatok, amelyek onnan azóta is rendszeresen támadják a szomszédos országot. Egy évvel később Minszk beleegyezett abba, hogy orosz atomfegyvereket telepítsenek az ország területére.
¬ 2024. február 25.: A parlamenti és helyhatósági választáson a szavazatát leadó Lukasenka bejelentette, hogy 2025-ben is indulni akar az elnökválasztáson. Bár elengedtek mintegy száz politikai foglyot, 1400-an még mindig rács mögött maradtak.
