Feketén-fehéren
Még az is a génjeinkbe van kódolva, hogy mennyi kávéra vágyunk egy nap – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából. Jól ismert, hogy a kávé függőséget okoz, mégis az egyik legelterjedtebb stimulálószer a világon, amelynek pozitív és negatív hatásai is vannak. E forró ital népszerűsége keltette fel a kutatók figyelmét, akik a kávéfogyasztás genetikai hátterére voltak kíváncsiak.
Hogy elkerüljék az egyoldalúságot, 130 153 amerikai és 334 659 brit egyén napi kávéfogyasztási szokásait vették górcső alá, bár a két nemzet esetében eltérőek voltak a kérdések. Az amerikaiaknál azt firtatták, hogy hány csésze koffeintartalmú kávét isznak naponta, míg a briteknél a koffeinmentes kávé is beleszámított a fogyasztásba. A következő lépésben genetikai adatokat gyűjtöttek a kísérletbe bevontak nyálmintáiból, majd olyan vizsgálatokat végeztek, amelyekkel meghatározhatták a kávéfogyasztással kapcsolatos genetikai változatokat.
Kiderült, hogy a kávézási kedv örökölhető tulajdonság, azaz genetikai tényezőknek is jelentős szerepük van abban, hogy valaki mennyi kávét iszik. A kutatók azokat a géneket is azonosítani tudták, amelyek a kávéfogyasztást befolyásolják, köztük olyanokat, amelyek a koffein metabolizmusának (lebomlásának, átalakulásának) a sebességére is hatással vannak. Ezek mellett a kávéfogyasztás és a különféle szerhasználati jellemzők között is találtak genetikai összefüggést. Például a genetikailag több kávéfogyasztásra hajlamos egyéneknél nagyobb valószínűséggel lehetett kimutatni genetikai összefüggést a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a marihuánahasználattal. Ez pedig a kávézás és más szerhasználat közös genetikai alapjára utal. A kutatók bíznak abban, hogy a túlzott kávéfogyasztáshoz kapcsolódó genetikai variánsok azonosításával kideríthetik, miért fogyaszthatnak mértéktelenül más szereket az emberek.
A tanulmánynak volt egy érdekes megfigyelése is: jelentős eltéréseket találtak a két vizsgált csoport között az egyéb tulajdonságokkal való genetikai összefüggéseket illetően. Az amerikai csoportban a többet kávézók körében gyakrabban mutattak ki a szorongással kapcsolatos tulajdonságokat, míg a britek esetében éppen fordított volt ez az összefüggés. Az ilyesfajta ellentmondások arra utalhatnak, hogy a genetikai meghatározottságot kulturális, földrajzi vagy egyéb környezeti tényezők befolyásolhatják. „A tanulmány eredményeiből leszűrhető, hogy a kávéfogyasztás genetikája akár előnyökkel, akár hátrányokkal is társítható attól függően, hogy milyen egészségügyi tulajdonságot vizsgálunk, tehát az, hogy a kávézás »jót« vagy »rosszat« tesz valakinek, valószínűleg nagyban függ az egyéntől, a körülményektől és a kérdéses egészségügyi területtől” – mondta Hayley H. A. Thorpe, a kanadai Western University posztdoktori ösztöndíjasa, a tanulmány vezető szerzője. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a vizsgálat elsősorban az európai felmenőkkel rendelkezőkre összpontosított, így eredményei csak korlátozottan általánosíthatók más populációkra.
