Egyre közelebb kerül a háborúhoz Izrael és a Hezbollah, illetve Irán, miután Izrael az ellenségei likvidálásával újabb kockázatot vállalt. A Hamász is válaszúthoz érkezett, miközben az USA diplomáciai úton próbálja megakadályozni az összecsapást, de készül annak bekövetkeztére is.
Libanon déli részéről érkező rakétákat semlegesít a Vaskupola. Kóstolgatás
AFP / JALAA MAREY
Résaperzsapajzson
Ali Khamenei vallási vezető gyászbeszédet mond a Hamász-vezér koporsójánál. Figyelmeztetés
AFP
Az iráni hatóságok nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást Iszmail Hanije, a Hamász politikai vezetője múlt heti teheráni meggyilkolásának ügyében. Több tucat embert tartóztattak le, köztük magas rangú biztonsági tiszteket, és annak a vendégháznak a személyzetét, ahol Hanijét likvidálták. A felhajtás érthető, hiszen a merénylet komoly csapás Iránra, amit csak súlyosbított annak időzítése. Nyugati források szerint a Hamász-vezetőt a rezidencián már két hónappal korábban elhelyezett és távolról vezérelt bomba ölte meg, az eddigi iráni magyarázat szerint viszont „egy rövid hatótávolságú rakéta, rajta 7 kilogrammos töltettel” csapódott az egyébként golyóálló ablakokkal és légvédelemmel is ellátott épületbe.
A Hanije szálláshelyéül szolgáló épület annak a történelmi komplexumnak a része, amelyet az 1979-ben megbuktatott Pahlavi-, illetve a megelőző, a XVIII. század végétől uralkodó Kadzsar-dinasztia alatt építettek. A palotákkal, múzeumokkal és erdőkkel teli 80 hektáros birtok Teherán gazdag és erősen védett északi részén fekszik – 1978-ban itt szállt meg a sahot a támogatásáról biztosító Jimmy Carter amerikai elnök –, és azt a Forradalmi Gárda egyik elitegysége védte. Mégpedig az, amely Ali Khamenei legfőbb vallási vezető hatalmi babérokra törő fia, Modzstaba ellenőrzése alatt áll.
A szépségéről híres Zöld Palotát is magában foglaló terület szomszédos az elnöki rezidenciával, és alig néhány kilométerre van Khamenei otthonától. Hanije a meggyilkolása előtt órákkal részt vett a mandátumát éppen megkezdő Maszúd Pezeskian elnök ünnepélyes eskütételén, majd tárgyalásokat folytatott Khameneivel is. Vagyis a biztonsági szint még az általánosnál is magasabb lehetett. Bár a merényletet Izrael nem vállalta magára, széles körű az egyetértés abban, hogy a Moszad áll az akció mögött. Ha igaz, akkor az izraeli titkosszolgálat így egyrészt javított a renoméján, amelyen folt esett a Hamász váratlan október 7-ei támadásával, másrészt keményen megüzente a teheráni vezetésnek, hogy senki sincs biztonságban. Megfigyelők szerint Khamenei a szokásosnál több testőrrel volt körülvéve Hanije pénteki teheráni búcsúszertartásán, és a vártnál hamarabb is távozott. De az üzenetnek az is része, hogy Irán képtelen megvédeni az anyaföldet és a szövetségeseit, így az „ellenállás tengelyéhez” tartozó palesztin, libanoni, jemeni, szíriai és iraki klienseit sem.
Még az iráni magyarázat is azt sejteti, hogy a rakétát iráni földről indították. Ami azt feltételezi, hogy a Moszad rendkívül mélyen beépült az iráni szolgálatokba, és az akcióihoz elegendő támogatást talál az irániak körében. Ezt már több atomtudós és nukleáris létesítmény elleni halálos merénylet, illetve szabotázsakció is jelezte. A múlt heti merénylet a leginkább azért lehet azonban aggasztó a teheráni vezetés számára, mert rámutat arra a kényelmetlen fejleményre, hogy az október 7-ei támadás után az irániak körében egyfajta támogatás figyelhető meg Izrael iránt.
Iránon belül a közösségi médiában, a jelentős nyugati iráni diaszpórában pedig az Izrael-barát tüntetéseken egyre többen fejezik ki támogatásukat a zsidó állam iránt – írta a Foreign Policy amerikai folyóirat. Hasonló reakciókat váltott ki az Izrael elleni április 13-ai támadás is, aminek hatására a hatóságok letartóztatással fenyegettek meg bárkit, aki Izrael védelmére kel és bírálja a Forradalmi Gárdát. A háttérben pedig a nőkkel és általában a nagyobb szabadságot követelőkkel szembeni brutális iráni elnyomás áll. Az iráni hatóságok emberei a 2022-ben kezdődött megmozdulásokon a tüntetők közé lőttek, többeket letartóztattak és kivégeztek, foglyokat megkínoztak és megerőszakoltak – és sokan ezeket látták viszont az Irán által támogatott Hamász október 7-ei rémtetteiben. Az iráni önkény nemcsak a rendszer biztonságát, hanem a létét is fenyegeti, és egyesek szerint ez magyarázhatja, hogy a rezsim nyerni engedte az uralkodó elithez képest mérsékeltebb Pezeskiant.