Kirakós játék nagyoknak
A piaci várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa (MT) kedden nem változtatott az alapkamat mértékén, maradt a 6,75 százalék. A Magyar Nemzeti Bank ezzel hosszú menetet tört meg: az enyhítési ciklus tavaly májusban kezdődött az akkor irányadó rátaként funkcionáló, egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamatának csökkentésével. Miután októbertől újra az – akkor 13 százalékos – alapkamat lett az irányadó ráta, annak faragása folytatódott mostanáig. Idén a következő hónapokban még egy vagy két, egyenként 25 bázispontos (azaz 0,25 százalékpontos) vágás jöhet – erősítette meg a korábbi iránymutatást Virág Barnabás MNB-alelnök. A szeptemberi döntés alkalmával az MT figyelembe veszi majd az amerikai Fed és az európai EKB által meghatározott dollár-, illetve eurókamatokat, Magyarország kockázati megítélését, a lakossági és vállalati bizalom alakulását, valamint az augusztusi inflációs adatot. Júliusban ugyanis az infláció a vártnál magasabb volt – részben ez indokolta, hogy a tanács ezúttal a kamatcsökkentés ellen döntött. Az ok jó eséllyel a bolti kötelező akciózás kivezetése volt, ha minden jól megy, augusztusban az infláció visszatér a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá.
„Mindenkinek” címezve, de nyilvánvalóan Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek és gárdájának szánva Virág Barnabás vázolta, milyen tényezők okozhatják, hogy a dinamikus reálbér-emelkedés ellenére sem talál magára a lakossági fogyasztás. Az egyéb jövedelmek (nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek) korántsem nőttek dinamikusan. Emellett szerepe van a lakáspiac felpörgésének, a megtakarítások növekedésének, a bevásárlóturizmus térnyerésének és a külföldi webshopok hódításának. Az alelnök szeptemberre ígérte az egyenlet részletes megoldásának prezentálását.
A jegybank – felmérésekkel alátámasztott – álláspontja szerint bár a statisztikai infláció mérséklődött, a háztartások és a vállalkozások továbbra is ezt tartják a legnagyobb problémának. Részben ennek tudható be a cégek alacsony beruházási hajlandósága. Emiatt a gazdaságpolitikában most a bizalomépítés, a megfontoltság és a kiszámíthatóság a legfontosabb. Az üzenet címzettjei közt nem nehéz felismerni a gazdaság potmétereit előszeretettel, sokszor kiszámíthatatlanul és erőszakosan tekergető Nagy Mártont. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig dicséretet kapott az MNB-től: a büdzsé júliusi szufficite, a kiadások és a bevételek részletes alakulása alapján javult a GDP 4,5 százalékában megállapított – megemelt – hiánycél „elérhetősége”.
