Vakonkövetik

Kínos feltűnést keltettek a Covid-járvány idején a német egészségügyi hatóságok, amint faxon küldözgették egymásnak a fertőzések számait. Arra pedig csak fásultan legyintenek a németek, hogy az okmányirodákban a legegyszerűbb ügyek elintézéséhez is több hónapot kell várni. Az egykor legendás német bürokrácia lassú és nehézkes. Azért is, mert a több mint kétszáz hatóság adatbázisai nincsenek összekapcsolva (ha egyáltalán digitalizálva lennének). Érthető, hogy 2021-ben (a Merkel-kormány utolsó évében) a parlament elfogadta az írásunk címében említett jogszabályt, amely magyarul annyit tesz, hogy a nyilvántartások korszerűsítéséről szóló törvény. Azóta csönd van körülötte, a megvalósítása késik. Fontos változás lesz, hogy a 2007-ben bevezetett adószámot elkezdik személyi számként alkalmazni, ezáltal összekötve a polgárok adatait a sok nyilvántartásban.

Más kérdés, hogy az újdonságnak számító online ügyintézés enélkül is működik. Az azonosításhoz elég a chippel ellátott személyi igazolvány és egy okostelefonos app, amely olvasni tudja a kártyában a chipet. A visszaélések (például lopott személyi felhasználása) ellen véd, hogy a fotelból történő ügyintézéshez az igazolvány mellett szükség van egy hatjegyű pin-kódra is, amelyet nem az állam, hanem a polgár hoz létre.

A polgárok adatainak összekapcsolása, könnyű hatósági lekérdezhetősége körül – legalábbis egyelőre – mérsékelt a felháborodás. Ugyanez igaz arra, hogy tavaly a bankszámlaszámokat összepárosították az adószámmal. Pedig a Gestapóra és a Stasira emlékező németek hagyományosan kényesek az adatvédelemre. Olyannyira, hogy 1983-ban Nyugat-Németországban a felháborodás hatására elmaradt a tízévenként esedékes népszámlálás. Érdekes, hogy már az akkori alkotmánybírósági ítéletben az szerepelt példaként, hogy az adatok összekapcsolására alkalmas személyi szám alkotmányba ütközik. 

És valóban létezik biztonságosabb módszer is. Ausztriában a „törzsszámot” csak egyetlen központi hatóság ismeri, a többi hivatal kódolt számokkal dolgozik. Az azonosítás így is egyértelmű, de a polgárok átfogó profiljának összerakása nem annyira egyszerű. A német törvényhozók azért nem vették át ezt a módszert, mert úgy találták, hogy a költsége nem áll arányban a hasznával. ¬ Bedő Iván

Döcögősre sikerült a digitális állampolgárság mobilapplikáció (DÁP-app) szeptemberi indulása. Egyelőre kevés a felhasználó, viszont gyakoriak a problémák – derül ki az alkalmazás-áruházak felületeinek adataiból.

A DÁP-app felhasználóinak jelentős hányada arról számolt be, hogy a kényelmesnek ígért aktiválást a különféle hibaüzenetek közepette egyszerűen nem lehetett elvégezni. A kormányablakokban már májustól lehetőség volt a személyes előregisztrációra, de akkor sem zajlott minden olajozottan: többen is arról panaszkodtak, hogy az ügyintézők nem voltak kellően felkészültek, vagy az adott mobiltelefon-típussal, illetve az operációs rendszerek egyes verzióival gyűlt meg a baja a DÁP-appnak. Több népszerűnek mondható telefontípusnál is előfordultak specifikus hibák, amelyeket az applikációt üzemeltető IdomSoft Zrt. is elismert. Ezekért pedig értelemszerűen nem lehet elsősorban a telefonok vagy az operációs rendszerek gyártóját hibáztatni. Ilyen esetekben az IdomSoft legfeljebb a készülék frissítését, egyes funkciók ki-be kapcsolását vagy az applikáció újratelepítését tudta javasolni, és jelezték, hogy a fejlesztőik serényen dolgoznak a megoldásokon.

Egyesek az előregisztráció után még hetekig várakoztak az alkalmazás úgynevezett push értesítésére, amellyel befejezhető az aktiválás. Az IdomSoft a késedelem okairól csupán szűkszavúan nyilatkozott: „Fejlesztőink biztonsági okokból a felhasználókat fokozatosan, több hullámban engedik be, a terveink szerint néhány napon belül minden regisztrált felhasználó megkapja azt az értesítést, amelyben azt kérjük, frissíts a legújabb verzióra, és végezd el az applikáció által kért utolsó lépéseket.”

Arról, hogy pontosan milyen természetű biztonsági kérdések indokolták a lépcsőzetes megoldást, a cég nem adott érdemi információt a felhasználóknak. Ráadásul az sem tűnik logikusnak, hogy ha biztonsági aggályok merültek fel – például a rendszer sebezhetősége miatt –, akkor erre miért a kapuk résre nyitása a megoldás, és nem a teljes lezárás a probléma kiküszöböléséig. A technikai hibák is arra engednek következtetni, hogy a rendszer nem állt készen még annak a viszonylag kevés felhasználónak a befogadására sem, akik vették a fáradságot az előregisztrációra, és izgatottan várták szeptember elején, hogy belebújhassanak újdonsült digitális állampolgári személyiségükbe.

A letöltők száma jelenleg nagyjából 100 ezer körül mozoghat, figyelembe véve a kormány által augusztus 17-én büszkén közölt 70 ezres adatot, illetve a Google Play áruház jelenlegi 50 ezer körüli letöltési adatát, amelyhez még hozzájön nagyjából ennyi az Apple oldaláról is. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a digitális állampolgárság program ötletgazdája és felelőse egy tavaly novemberi háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy 2024-ben első körben 400 ezer felhasználót vár a kormány. Az előzetes kalkuláció szerint 2025-re 2 millió, míg 2026-ban már 3 millió digitalizált állampolgár lenne.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az applikáció tudása most még igencsak szegényes. 2025-re fokozatosan válik majd elérhetővé számos közigazgatási ügy mobilos intézése és egyéb kényelmi funkciók. Ebből fakadhat egyrészt a célközönség kezdeti vonakodása is, mivel egyelőre nincs túl sok haszna az alkalmazásnak, ha úgyis mindenki iratokkal és igazolványokkal teli tárcát hord magánál. A DÁP infrastruktúrája mellett pedig az ügyintézéshez jelenleg is futnak az ügyfélkapus bejelentkezést igénylő rendszerek, mint például az ePapír, az EESZT, az eSZJA vagy a SZÜF portál és a hozzá tartozó értesítési tárhely. A párhuzamos felületek egyébként könnyen össze is zavarhatják a közönséget, és a mára némiképp bejáratott Ügyfélkaput sokan talán a megszokás miatt sem cserélnék le az első adandó alkalommal. Legalábbis amíg nem muszáj. ¬ Mudra Márton István