Függőváltozók

A magyar kormányok nem tisztelték a jegybank függetlenségét. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy – Matolcsy György szavaival – Magyarország egyik ellensége a „magas és makacs infláció” (a másik a szintén magas és költséges eladósodás). Tény, hogy a magyar gazdaság hajlamos az inflációra, és tény, hogy a kormányok előszeretettel vegzálták a jegybank elnökeit.

Surányi György (1990. július 1. – 1991. november 30.): A Pénzügykutatási Intézet egykori kutatóját, az 1987-es bankreform kidolgozóját, Németh Miklós kormányának államtitkárát Antall József miniszterelnök nevezte ki az MNB élére. De leváltotta, miután az elnök aláírta a Demokratikus Chartát. Utódjául ipari és kereskedelmi miniszterét, a Tervgazdasági Intézet korábbi munkatársát, Bod Péter Ákost jelölte.

Bod Péter Ákos (1991. december 9. – 1994. december 14.): Horn Gyula miniszterelnök megvonta tőle a bizalmat, ezért lemondott. A kormányfő az első elnöksége idején kiválóan teljesítő Surányi Györgynek, a CIB Bank vezérigazgatójának, szavazott bizalmat, aki az 1995-ös stabilizációs politika egyik irányítójaként nemzetközi tekintélyt vívott ki magának.

Surányi György (1995. március 1. – 2001. március 1.): Orbán Viktor a pénzügyminiszterét – aki korábban a Budapesti Értéktőzsde alapítója, a Magyar Hitel Bank és annak privatizációja után az ABN Amro magyarországi vezérigazgatója volt – szemelte ki a jegybank élére. Járai az MNB bécsi leányánál, a CW Banknál történt visszaélésekért igyekezett Surányit felelőssé tenni. Ő az ismétlődő támadások miatt felajánlotta lemondását, amit Orbán, nemzetközi bizalomvesztéstől tartva, nem fogadott el.

Járai Zsigmond (2001. március 2. – 2007. március 2.): Az elnök szigorú monetáris politikáját Gyurcsány Ferenc azzal akarta megváltoztatni, hogy 2005 márciusában négy új tagot jelölt az MT-be. Ők azonban saját szakmai meggyőződésük szerint szavaztak, így a laza költségvetési és a szigorú monetáris politika ellentéte Járai távozásáig fennmaradt.

Simor András (2007. március 3. – 2013. március 3.): Az MNB egykori munkatársát, később a CA-IB brókercég alapítóját, majd a Deloitte könyvvizsgáló elnök-vezérigazgatóját Gyurcsány Ferenc kormányfő jelölte elnöknek. 2010 után Orbán Viktor megalázó procedúrák sorával akarta kiprovokálni a lemondását. 2011 márciusában négy új tagot jelölt a tanácsba, kisebbségbe szorítva az MNB vezérkarát. Ők 2012 augusztusában szavazattöbbséggel nekikezdtek a kormány által elvárt kamatcsökkentésnek.

Matolcsy György (2013. március 4. – 2019. március 3.): Orbán Viktor a Fidesz programíróját, első kormánya gazdasági miniszterét és 2010-ben kinevezett nemzetgazdasági miniszterét jelölte az MNB élére, aki első elnöki periódusát a kormánnyal teljes harmóniában vezényelte végig. Mandátumát meghosszabbították.

Matolcsy György (2019. március 4. – 2025. március 3.): Miközben a kormány szankciós és háborús inflációt emlegetett, Matolcsy 2022-ben az importált energia és az élelmiszerek árának elszabadulásán kívül a kormányzatot is felelőssé tette a két év alatt 33 százalékos inflációért. A kormány viszont a magas jegybanki kamatoknak tulajdonította a 2023-as recessziót. Kibékíthetetlen ellentét alakult ki. Matolcsy feltehetőleg kitölti mandátumát, helyébe márciusban Varga Mihály lép.