Portré
¬ Mik voltak azok a „csodák”, amik 1990-ben Budapesten marasztalták?
A szállodákat nem tudtam megfizetni, ezért pár hétig parkokban aludtam. Amikor októberben hideg lett, találkoztam egy magyar sráccal, aki azt mondta, gyere, megyünk a Tölgyfába, ott van egy barátom, aki elszállásol. Alig pár szót beszéltem ezzel a baráttal, amikor a kezembe nyomott egy kulcsot. Elmagyarázta, melyik busszal jutok el a Szőlő utcába, menjek fel a másodikra, ott az ajtó levélréséből húzzam elő a másik kulcsot, és hátul lesz egy szivacs, amin alhatok. A nevét se tudtam megjegyezni a srácnak, de segített. Különös volt, mert pár nappal korábban amerikai ismerősök rúgtak ki a házukból, mert túl furcsának találtak, elvégre stoppal mentem odáig.