Madarak és tollak
Világ
Tartalomjegyzék
Oroszország és a szövetségesei
BRICS-fordítás
Kettős mérce

Madarakéstollak

Észak-Korea és Irán, egy kommunista diktatúra és egy autoriter teokrácia támogatja fegyverekkel Oroszország ukrajnai háborúját. Moszkva a BRICS-csoportot akarja átalakítani Nyugat-ellenes blokká.

Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un Phenjanban.
Fegyverbarátság
AFP / STR

MismásolóNyugat

A Kijevben reméltnél visszafogottabb nemzetközi reakciókat váltott ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „győzelmi terve”, amely – legalábbis az ukrán vezetők szerint – lehetővé tenné, hogy Ukrajna nyugati segítséggel vereséget mérjen Oroszországra. A cél, hogy olyan helyzetbe hozzák Moszkvát, amelyben nem marad más lehetősége, mint hogy tárgyalásokat kezdjen az igazságos békéről – érvelt Zelenszkij.

Az öt nyilvános és három titkos pontból álló ukrán kezdeményezés legfontosabb ismert része Kijev azon kérése, hogy a nyugati államok – köztük is elsősorban az USA – engedélyezzék az ukrán hadseregnek, hogy Oroszország távolabbi részei ellen is intézhessen támadást a Nyugattól kapott fegyverekkel. Bár a kérés – Jens Stoltenberg távozó NATO-főtitkár szerint – csak annyit jelentene, hogy a megtámadott országnak nem kell félig hátrakötött kézzel harcolnia az agresszor ellen, az USA nem reagált. Washingtoni elemzők szerint a novemberi elnökválasztásig Kijev nem is számíthat egyértelmű válaszra.

Olyat az európaiak sem adtak. Olaf Scholz német kancellár annyit mondott, hogy amennyire lehet, Berlin támogatja Ukrajnát, ám nem küld a Zelenszkij által kért Taurus rakétákból, mert nem akarja, hogy a NATO közvetlen hadviselő féllé váljon. Orbán Viktor sem hazudtolta meg magát: „több, mint rémisztőnek” minősítette az ukrán elnök elképzeléseit.

A másik fő kérésre sem érkezett Kijevet kielégítő válasz. A „győzelmi tervben” Zelenszkij azt sürgette, hogy a NATO készítsen felvételi menetrendet Ukrajna számára, a csatlakozás előtt pedig vállaljon kötelezettséget arra, hogy – hangsúlyozottan nem nukleáris fegyverekkel – úgy szavatolja az ország biztonságát, hogy Oroszország ne legyen képes újabb támadást indítani ellene. E kérés elfogadása igencsak fontos lenne Ukrajnának, hiszen 2014-ben, majd 2022-ben Putyin a korábban aláírt nemzetközi és kétoldalú megállapodások semmibevételével indította meg a hadsereget nyugati szomszédja ellen. A csatlakozási szándékra ugyanolyan válasz született, mint korábban, Mark Ruttétől – Stoltenberg utódjától – csak annyira futotta, hogy megismételte: az egykori szovjet tagköztársaságnak a katonai szövetségben van a helye.