És mi van Tomival?
Az ember jelleme részegen derül ki igazán, állította Chaplin. Churchill azt mondta, többet profitált az alkoholból, mint amennyit az alkohol belőle. Dean Martin a hollywoodi rezidenciáján körbemutatva imigyen szólt: „Csodálatos otthonom van, minden csupa üveg benne – whiskys, sörös és boros.” Ernest Hemingway, Charles Bukowski és sokan mások a vedelésre építettek folyékony világot. Ha a magyar valóság az alkohollal találkozik, sosem vicces. Tönkrement kapcsolatok oka az alkohol. A családi drámák eredője az alkohol. Egy magyar egzisztencia az alkohol miatt omlik össze; amikor egy alak a szeme elé emeli az üveget, annak alján a teljes múltja és a gyötrelmes jövő lötyög. Till Attila új filmjének főszereplője, a Thuróczy Szabolcs alakította Sanyi bábszínész: a paraván másik oldalán lekuporodva csak a bábjaival van bármiféle értelmezhető kapcsolata. Egy vidéki turné után – mint mindig – másnaposan támolyog haza, ám ezúttal eldurvulnak a dolgok a feleségével és a lányával. Öt évvel később, immár szárazon, egy anonim alkoholista csoport vezetőjeként azt látja, hogy körülötte szinte nem változott semmi: mindenki iszik valamiért. Egyik mentoráltja például azért, mert megcsalja a felesége: Palival (Polgár Tamás) elindulnak, hogy megpróbálják rendezni a kapcsolatot, közben megtalálják a napok óta felszívódott Tomit (Patkós Márton), akinek az alkohol mellett van egy másik függősége is. Tévéshow-k műsorvezetőjeként Till Attila megannyi álvalóságot moderált már, de van érzéke a nem konstruált szélsőséges élethelyzetek megjelenítéséhez is, ami már kiderült előző filmes munkáiból, a börtönvilág egyik különösen aljas szegmensét bemutató Csicskából és egy formabontó Tiszta szívvel krimiből. Till forgatókönyvíróként saját és társasági életének korábbi élményeiből dolgozott. Kezdetként rögtön egy olyan partin kószál a kamera, amelynek részvevői, az innen-onnan ismerős arcok előre koccintanak a sikerre. Az És mi van Tomival? több filmműfajjal játszik. Piás road movie-ként a szereplői Buda felismerhető helyein, a Fény utcai piacon, a Városmajori parkban és kocsmákban fordulnak meg a megváltást, de legalábbis a megváltozás lehetőségét keresve. Olykor érzelmesen szól a barátságról, vagy inkább egy közös szenvedélyen alapuló szövetségről, a legjobb pillanata mégis a két sokat látott cinikus városi angyal (Újlaki Dénes, Cserhalmi György) másfél perces jelenése.
Akkord
Illik az Illés-együttessel kezdeni, ha a népzenének a könnyűzenére vetült hatását vizsgáljuk, ahogyan azt a közvetlen állami támogatás nélkül, Kárpáti György és Berta Balázs produceri közreműködésével született riport-dokumentumfilm teszi. Bródy János ebben elmondja, hogy kezdetben az együttessel a rockzenének szándékosan, kicsit önvédelemből is igyekeztek magyar akcentust adni. Szörényi Levente 1968-ban díjesővel üdvözölt, Amikor én még kissrác voltam kezdetű szerzeményének dallamvilágában is érzékelhető, hogy gyerekkorában sok délszláv népzenét hallott, hiszen a nagyszülei még szerbül beszéltek. Bródy viccesen „áthangsúlyozza” a filmben a dal címét: Amikor én még kis rác voltam. Bródy nem egy saját szerzeménye is népzenei ihletésű, mint például Az átkozott féltékenység a Nehéz az út című lemezről. De fordítva is működik a hatás. A Csík zenekar sikeresen dolgozta fel például Kiss Tibornak a Quimby számára írt Most múlik pontosan című szerzeményét. A filmben Agócs Márton arról mesél, hogy tizenévesen a zenélés hozzásegítette ahhoz, hogy elengedjék otthonról: „Mégiscsak jobban hangzott, hogy próbálni megyek, mint ha azt mondtam volna, hogy a kocsmába indulok.” Lovasi András pedig a gyerekéveiről anekdotázik: az óvó nénik már megkérték a szüleit, hogy figyelmeztessék a fiukat, ne énekelje folyton a Rózsa Sándor a kocsmában kesereg sorait, mert sláger lett a csoportjában. Komoly vallomások is elhangzanak Bartók Béla és Kodály Zoltán adatgyűjtő és -feldolgozó munkásságáról, és a filmben még megszólal Csík János, Ferenczi György, Kelemen László, Kiss Tibi, Kováts Gergő, Lábas Viki, Majorosi Marianna, Paár Julianna zeneterapeuta, Pál István „Szalonna”, Presser Gábor, Szabó Attila, Szabó Balázs. Az elektronikus zene mellett elkötelezett Takács Dorina új műfajt, a folktronikát is megemlíti. A végkövetkeztetés az, hogy manapság az emberek keveset énekelnek, inkább hallgatják a zenét, noha szerelmi bánat enyhítésére a népdaléneklés hatásosabb, mint a pszichológussal folytatott beszélgetés. A Kempf Márta Anna rendezte, a szakavatott vágás és a beillesztett archív felvételek révén mozgalmas riportfilm a magyar audiovizuális kultúráról forgatott sorozat újabb darabja.
Bellini: A kalóz
Happy endre ne számítson senki. Akit nem ölnek meg a fináléig, az megőrül. Viszont csodálatos dallamok áradata sodor el minket a boldogtalan végig. Bellini műve, A kalóz az olasz romantikus opera prototípusa. Ezzel futott be, ebben jelennek meg az operairodalom legnépszerűbb időszakát, a XIX. századi olasz operát végigkísérő újítások. A gonosz gróf elüldözi a jó grófot, aztán magához kényszeríti annak szerelmét az apja életéért cserébe. Az elzavart grófot, aki kalóznak állt, visszaveti a vihar szerelme lábai elé. Sejthető, hogy ennek nem lesz jó vége. Bellini élt a korszakos tenor, Giovanni Rubini új énektechnikájában rejlő lehetőségekkel, és a Rubini házaspár diadalmasan be is járta A kalózzal Európa nagyvárosait. Aztán az opera eltűnt a későbbi Bellini-művek árnyékában, mígnem először Beniamino Gigli tenorjára, aztán Maria Callas szopránjára alapozva újra elővették. Most is egy házaspár lesz jelen a produkcióban, csak másképp. Az ezredforduló körüli énekversenyek hősének, a koloratúrszoprán Kolonits Klárának a férje, Dinyés Dániel dirigál, aki a legutóbbi időkig a Szegedi Nemzeti Színház fő-zeneigazgatója volt. A szicíliai tenoristát, Paolo Fanalét nemcsak világszerte az operaházak közönsége ünnepli, hanem a közösségi média népe is. Az egyik próbájáról kitett posztját több mint egymillióan lájkolták. A gonosz grófot a taskenti születésű Alexey Bogdanchikov alakítja, aki egy budapesti énekverseny győzteseként futott be.
Wéber Kata: Egy nő anatómiája
A darab magyar nők és személyes veszteségek inspirálta dráma annak a színésznőből lett forgatókönyvírónak – Mundruczó Kornél színházi és filmes alkotótársának – a tollából, aki évekkel ezelőtt felkérést kapott a TR Warsawa színháztól egy színdarab megírására. Wéber Kata Pieces of a Woman címmel írt családtörténete egy gyerek elvesztése miatti traumafeldolgozásról szól. A lengyel produkció zajos sikert aratott több európai nagyvárosban és fesztiválon Avignontól Athénig, majd a drámából film született, amely amerikai történetként, egy zsidó emigráns család közegébe helyezi a cselekményt. Mundruczó Kornél rendezését Vanessa Kirby személyében a legjobb színésznői alakítás kategóriában Oscar-díjra jelölték. És most visszatért az Egy nő anatómiája hazai ősbemutatóként, egyszerre steril és felkavaró női generációs sagaként Alföldi Róbert rendezésében. Az alkotók nem helyezték át magyar környezetbe a darabot, mert így is ülnek ennek a kelet-közép-európai családnak a viszonyai, évtizedes sérelmei, a testvéri féltékenységgel nehezített anya-lánya kapcsolat. Kuriózum a hazai színpadokon az Alföldi-féle zsigeri naturalizmussal koreografált otthon szülési-vajúdási jelenetsor, amely csecsemőhalállal végződik. A címszereplő Maya (Petrik Andrea), norvég férje, Lars (Telekes Péter) és Ewa, a bába (Waskovics Andrea) hármasától hihetetlenül koncentrált jelenlétet, összjátékot igényel. Kálmán Eszter hol lámpaként, hol ágyként funkcionáló törtfehér díszlete, Mayának a gyász fekete külsőségeitől elütő, vad, színes jelmezei sokat tesznek hozzá a fájdalom, a szembenézés nem szokványos módjához. Három hónappal a tragédia után a mama, Magdalena (Nagy-Kálózy Eszter) habókos karaktere egybehívja a családot. Kárpótlásért jogi útra terelné az otthon szülés következményétől független gyermekhalált. A durva modorú hídépítő férj túlélési módszere a kábítószer és az alkohol. Maya látszólag kemény, nem törte meg a gyász, másik utat választ, mint amit a környezete elvárna tőle: a veszteséget belső erővel, önsajnálat helyett szembenézéssel, az újrakezdés igényével dolgozza fel. Külön színfoltok az előadásban a Havadtőy Sámuel képzőművész útmutatásai szerint készült pöttyös kacsaszobrok.