Ráncaikat veszítik
Megint nagyot lépett előre a tudomány: míg eddig csak hosszas megfigyeléssel lehetett megállapítani, hogy egy elefánt jobb- vagy balormányos, most a berlini Humboldt Egyetem kutatói rávilágítottak a biztos jelekre. A szóban forgó tulajdonság hasonló ahhoz, ahogyan az emberek jobb- vagy balkezesek. A kezesség nem általános ugyan, de nem is példátlan az állatok körében. A kutatók szerint az elefántok szőrzete és az ormányuk ráncai alapján állapítható meg az ormányosságuk (trunkedness). Eddig kevés figyelmet kapott, hogy az elefántoknál a szájuk közelében lévő tapintószőrök (vibrisszák) másképp helyezkednek el, mint az emlősök többségénél. Jó példa a macska vagy az egér: az oldalsó, erősebb szőrökkel nagyjából irányt vesznek a táplálék felé, és az ajkak körüli kisebbekkel végzik a finomhangolást. Csakhogy az elefánt nem a szájával veszi el az ételt, hanem az ormányával, és nem elölről, hanem oldalról viszi a szájához, ezért a tapintószőrök elhelyezkedése fordított. (Az embernél a vibrisszák teljesen eltűntek – viszont a majmoknál megmaradtak, pedig azok is a kezükkel viszik oda az ételt.) A berlini kutatók most azt tették közzé, hogy az elefánt szájának azon az oldalán rövidebbek a rövid szőrök (mert jobban kopnak), ahol az élelem a szájba kerül. További jel, hogy ha például balormányos az elefánt, akkor az ormányának a bal oldalán több a ránc és a szőr, mert a másik oldal gyakrabban érintkezik a talajjal, ezért erősebben kopik. A berlini kutatócsoport szerint ők minden eddiginél alaposabban vizsgálták az ormányok ráncainak egész életen át tartó alakulását ázsiai és afrikai elefántokon. A csoport egyik tagja, Michael Brecht professzor nagy lelkesedéssel méltatta az ormányt: több izomból tevődik össze, mint bármi más az emlősöknél, és egyedül az emberi kéz hasonlítható össze vele.
