„Jelenlegi ismereteink alapján a nemzőképesség folyamatos csökkenésének hátterében vélhetőleg az ösztrogén állhat” – mondja Kopa Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Andrológiai Centrumának vezetője. Ebbe belejátszik az életmód, a környezetszennyezés, a táplálkozás, az alkohol, a dohányzás, a drogfogyasztás, de a sport hiánya és az ebből következő túlsúly is. A férfimeddőséget ezenkívül okozhatják többek között veleszületett eltérések, genetikai és hormonális eredetű okok, sérülések is. „A praxisomban mindig meglep, milyen sokan nem mozognak, és rávenni is nagyon nehéz őket, pedig már heti háromszor másfél óra sport is gyökeres változást jelent. Sokan az alkoholt sem vallják be, a legrosszabb tapasztalatom mégis a dohányzással van, a cigarettáról sokan nem is akarnak leszokni” – teszi hozzá.
Ezenkívül persze igen fontos tényező az életkor is. „A férfiaknál 30 éves kortól kezd csökkenni a férfihormon szintje, de a biológiai órájuk (a nemzőképesség szempontjából) igazán 40 éves korukban kezd el ketyegni, majd 50 éves korukban van még egy nagy törés. Ma már azt is tudjuk, hogy a 40 év feletti édesapák gyermekeinél gyakrabban fordulnak elő neuropszichiátriai kórképek, például autizmus, epilepszia, depresszió, bipoláris zavar vagy skizofrénia – mondja Kopa Zsolt. – Nekem még azt tanították az egyetemen, hogy a férfiak sírba viszik a nemzőképességüket. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz.”
A jelenség nem csak Magyarországra jellemző. Európában a hetvenes évek elején a férfiak átlagos spermiumkoncentrációja, vagyis az egy milliliterben található hímivarsejtek száma 101 millió volt, ez 2018-ra 48 millióra csökkent, mostanában pedig már 40 millióról is lehet olvasni. A csökkenés ráadásul nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is vonatkozik.
„Magyarországon jelenleg a meddő párok aránya 19 százalék, vagyis minden ötödik párt érint a probléma. Ez az arány Európában egyébként némileg alacsonyabb, 16 százalék körül alakul. Az esetek felében pedig a férfiaknál is van hiba” – mondja Kopa Zsolt, aki szerint bár az andrológiai diagnosztika rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben, az esetek 30 százalékában még ma sem derül ki, hogy mi okozza a zavart. Ez az arány a következő években szerinte csökkenni fog, mivel Magyarországon is nagyon sok előrelépés történt mind az ellátásban, mind a finanszírozásban és a képzésben. Probléma ugyanakkor a szakemberhiány.
