Elkülönítési manőver
Többnapos késlekedés után kedden sikerült megnyitniuk a Liberty Dunaújváros (egykori Dunaferr) vállalatainak, a Duna Furnace, a Dunarolling és a Dunaferr Labor Nonprofit Kft.-nek azt az elkülönített bankszámlát, amire a bérgarancia-alapból át lehetne utalni a munkavállalók fizetését. Hogy erre pontosan mikor kerül sor, arról a dolgozók lapzártáig nem kaptak tájékoztatást. A tulajdonos indiai–brit Liberty Steel a múlt hét végén közölte a cégekhez kirendelt ideiglenes vagyonfelügyelőkkel, hogy nincs fedezete a munkabérek kifizetésére. A kormány pedig hiába könnyítette rendeletekkel a folyamatot, a bankok nem nagyon akarnak új számlát nyitni olyan cégnek, amelyet végrehajtások sújtanak és felszámolás fenyeget. Márpedig a Dunaferr-utódcégek ellen felszámolási kérelmeket nyújtottak be, amelyeket a bíróság nem utasított el (bár az eljárások még nem indultak meg). Elvben eddig sem lett volna akadálya az elkülönített bankszámla megnyitásának, mivel azt kizárólag a bérek és járulékaik kifizetésére lehet felhasználni, a különféle hitelezők – az adóhatóságot is beleértve – nem inkasszálhatnak róla semmit.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egyre sarkosabb közleményekben veti a Liberty szemére, hogy nem teljesítette a vállalásait, miután tavaly megvette a felszámolás alatt álló Dunaferr életképes részlegeit. A Liberty semmilyen felelősséget nem vállal azért, hogy egyéves regnálása alatt a vasmű ismét csődhelyzetbe jutott, sőt gyakorlatilag megfenyegette a kormányzati illetékeseket azzal, hogy ha nem támogatják kellőképpen a vállalat megmentését, akár az eladásáról is dönthetnek. A kormány már korábban is egyedi, vészhelyzeti rendeletek sorával és – a nemzetgazdasági tárca összesítése szerint – 70 milliárd forint közpénzzel segítette a Dunaferr életben tartását addig, amíg annak jó részlegeit meg nem vette a Liberty. Utóbbi még néhány hete is vehemensen ígérte az acéltermelés november közepi újraindítását, miközben tudhatta, hogy a szintén leállított román egységéből aligha kapja meg az ehhez szükséges alapanyagot. Észszerű előremenekülés lehetne az átállás a fenntartható, elektromos gyártási folyamokra, ám hiányzik az ehhez szükséges százmilliárd forintnyi tőke. Az Európa-szerte fizetési gondokkal küzdő, a kontinens pénzintézeteinél szalonképtelen Liberty kínai vállalatokkal és finanszírozó intézményekkel is tárgyalt a projektről. A jelenlegi helyzetben azonban partnerségről aligha lehet szó, legfeljebb arról, hogy a kínai felek jelképes áron szőröstül-bőröstül viszik az egészet.
A témáról részletesen:
