Vlagyimir Putyin minden korábbinál egyértelműbb figyelmeztetést küldött az Ukrajnát fegyverekkel támogató nyugati országoknak, ám eddig egyszer sem váltotta be azon korábbi fenyegetéseit, amelyeket kilátásba helyezett az orosz „vörös vonalak” átlépésének esetére.
Orosz ballisztikus rakéta indítása. Nagyot szólnak
AFP
Észak-koreaiakutánjemenihutik
Több száz jemeni hutit vetett be Ukrajnában az orosz hadsereg. A Vörös-tenger térségéből toborzott katonákat huti politikusokhoz köthető cégen keresztül viszik Oroszországba, azzal az ígérettel, hogy munkát vállalhatnak és belátható időn belül orosz állampolgársághoz juthatnak. Az érkezőket azonban azonnal arra kényszerítik, hogy „önként” aláírják a belépési szerződést az orosz hadseregbe, és az ukrajnai frontra viszik őket.
A hutik harcba küldése is arra utal, hogy Vlagyimir Putyin mindenképpen el akarja kerülni az általános mozgósítást. Bár már nincs elég önkéntes katona, az orosz államfő bizonyára emlékszik, hogy a Szovjetunió 1991-es széthullásához is hozzájárult az, hogy az 1979-ben kezdődött afganisztáni háborúban ezerszámra harcoltak és haltak meg sorozottak, s emiatt érezhető elégedetlenség alakult ki az országban. A hutik előtt már indiai, nepáli és kubai állampolgárokat is próbáltak az orosz haderőbe csábítani, ám az igazi áttörést az jelentette, hogy Észak-Korea hivatalosan is elit alakulatokat vezényelt Oroszországba. Jelenleg állítólag mintegy 12 ezer észak-koreai harcol Kurszk környékén, ám elemzők szerint az sem kizárt, hogy Phenjan kész a csapatokat cserélve vagy pótolva összesen akár százezer katonával is segíteni Moszkvát.
Amerikai források szerint nemcsak az aggasztó, hogy a huti fegyveresek megjelennek az orosz–ukrán háborúban, hanem az is, hogy közben mélyül az Oroszország és a Vörös-tengeren közlekedő nyugati hajókat rendszeresen támadó huti lázadók közötti katonai együttműködés. A hutik rendszeresen küldenek küldöttségeket Moszkvába, az USA jemeni különképviselője, Tim Lenderking szerint a két fél fegyverek átadásáról kezdett tárgyalásokat. „Az oroszok jelen vannak a huti kézen lévő jemeni területeken. Aggasztó, hogy milyen eszközökről van szó, ezekkel ugyanis hatékonyabban lehet megcélozni a Vörös-tengeren vagy akár távolabb lévő hajókat” – mondta Lenderking, aki szerint a hajók ellen bevethető rakéták mellett Moszkva segítséget nyújt a hutiknak a célok megtalálásához is.
A hutik és Moszkva együttműködésére már korábban utalt Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök – Putyin legközelebbi szövetségese vagy inkább vazallusa –, amikor arról beszélt egy interjújában, hogy a hutik a Kreml urától kérhetnek olyan fegyvereket, amelyekkel szörnyű pusztítást lennének képesek végezni. „Mi lesz akkor, ha Putyin például a Basztyion hajó elleni rakétarendszer átadásával áll bosszút azért, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának, és találat ér egy amerikai vagy brit anyahajót vagy harci gépet? Azt fogják mondani erre az angolszászok, hogy ez elfogadhatatlan számukra. Ezt tökéletesen megértem, Putyin számára viszont az elfogadhatatlan, hogy az ukránok Oroszország teljes területét képesek már tűz alá venni” – mondta Lukasenka.
