„A Fidesz az erőszakban, az elnyomásban, az agresszióban hisz, az ellenem hozott elmarasztaló ítélet már-már kötelező volt a hatalom számára” – mondta a HVG-nek Fekete-Győr András, aki politikai döntésnek tartja, hogy képviselői mandátumával kénytelen „lakolni” egy 2018-as tüntetésen a Kossuth téren egy csillagszórónál alig veszélyesebb füstbombának a rendőrök felé dobásáért. Szerinte azonban az őt és DK-s képviselőtársát, Varju Lászlót elmarasztaló minapi ítélet kontraproduktív lesz.
A bíróság döntésének politikai motiváltságát hangsúlyozta Varju is a HVG-nek, emlékeztetve, hogy „első fokon felmentettek, másodfokon a tárgyalás közben bírót cseréltek, utána született az elmarasztaló ítélet, amit harmadfokon megerősítettek. Egyértelmű, megdönthetetlen bizonyítékot a vád nem tudott produkálni, ráadásul az eljárás során egyetlen tanúmat sem hallgatták meg” – mondta. Ahogy Fekete-Győr, úgy Varju sem várta meg, amíg az Országgyűlés – az összeférhetetlenség kimondásával – megfosztja mandátumától, mindketten maguk mondtak le. Utóbbi esetében ez azért is fontos volt, mert csak így biztosítható, hogy időközi választás legyen a körzetében, amit a Fidesz legszívesebben elkerülne, hisz az utóbbi időben Újpest-Angyalföldön rendre az ellenzék (azaz Varju) volt egyéniben a befutó. Ha viszont a DK képviselője nem mondott volna le, és a parlamenti kétharmad sikeresen elhúzza a döntést áprilisig, életbe lépne az a szabály, hogy az általános parlamenti választások előtti 12 hónapban már nem lehet időközit tartani (ilyenkor az a párt kapja meg verseny nélkül a mandátumot, amelynek a képviselője – bármilyen okból – kikerült a parlamentből).
A Tisza Párt már bejelentette, hogy 2026-ig semmilyen időközi választáson nem áll rajthoz, és Varju úgy kalkulál, hogy ha újraindul, akkor azok a pártok sem állítanak majd vele szemben jelöltet, amelyek 2022-ben minden körzetben megegyeztek arról, ki mögé állnak be. Az ellenzéki pártok korábbi megállapodása alapján ugyanis azt a tömörülést illeti a jelöltállítás joga, amelyik az adott körzetben annak idején képviselőt állított. „Az időközi választásnak sincs jogi akadálya, csak a Nemzeti Választási Bizottság döntésén múlik, mikor kerül rá sor” – mondta a DK politikusa.
Vele ellentétben Fekete-Győr már nem akar visszatérni a parlamentbe. „Én meghoztam azt a döntést, hogy ebben a kutyakomédiában többé nem veszek részt” – mondta a listán mandátumot szerzett politikus, akinek a helyét így Cseh Katalin már át is vehette az Országgyűlésben.
A Momentum korábbi vezetője az Indítsuk be Magyarországot! pártalapítvány elnökeként dolgozik tovább – ez, mint mondja, sokkal nagyobb szabadságot ad. „A rendszer üldözöttjein szeretnék segíteni. Akiket kirúgnak, elveszik a vállalkozásukat, akiket megszégyenítenek, közalkalmazottként elbocsátanak.” A jövőtől azért sem tart, mert egy 2026-os esetleges Tisza-győzelem esetén „nem Magyar Péter lesz az egyetlen döntéshozó az országban, és lesz egy társadalmi nyomás is a jól végrehajtott rendszerváltás mellett, ha már az 1989–1990-est az akkoriak elrontották”. Az ugyanis - mint fogalmazott – egy elitprojekt volt, amiből a népet kihagyták; „de én mindent megteszek, hogy ez ne történjen meg újra”. ¬ Szentirmai Áron
