Finoman szólva sem a kormányközeli vállalatok húzták 2024-ben a BUX-indexet, amely 32 százalékot nőtt január 1-je óta. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában szereplő 23 nyilvános részvénytársaság (nyrt) közül hetet lehet egyértelműen kormányközelinek tartott üzleti érdekkörök tulajdonaként azonosítani; ezek árfolyamának átlagos növekedése alig éri el a 13 százalékot, szemben a többi cég 31 százalékos emelkedésével – derül ki a BÉT által közzétett adatokból.
Nem csupán a rali maradt el az előbbi cégek esetében, a kereskedett volumen is eltörpül a teljes forgalom mellett: a BÉT-en december 6-áig 2772 milliárd forintért cseréltek gazdát prémium részvények, és ennek mindössze a 3 százalékát hozták a kormányközeli cégek. Adná magát a magyarázat, hogy ez azért van, mert a vállalatok tulajdonosi összetételében relatíve alacsony a közkézhányad, ám néhány kivételtől eltekintve nem ez a helyzet. A kisrészvényesek aránya a kormányközeli cégeknél átlagosan 28,5 százalék, szemben a többi vállalat 47 százalékos átlagával, ez pedig nem indokol ilyen látványos különbséget. Igaz, a többi cég értékpapírjaiért sem kapkodnak: a „négy nagyon” – a Magyar Telekomon, a Molon, az OTP Bankon és a Richter Gedeonon – kívüli 11 cég papírjaival összesen 55,8 milliárd forint értékben kereskedtek. A BUX-ot leginkább az OTP mozgatja, az idén az összes adásvétel 61,5 százaléka a pénzintézet papírjaihoz kapcsolódott, az előbb felsorolt négy vállalat részvényei együtt pedig a forgalom közel 95 százalékát adják. Így legalábbis kérdéses, hogy mi értelme van tőzsdén tartani a legtöbb vállalatot, éljen bár a piacról vagy a kormány kegyéből.
Vannak persze olyan kormányközeli társaságok, amelyek tisztes árfolyam-növekedést értek el 2024-ben. Az energetikában utazó, jelenleg a Mol és a miniszterelnök veje, Tiborcz István közös tulajdonában lévő Alteo árfolyama január 1. óta 43,5 százalékkal emelkedett, Mészáros Lőrinc holdingcége, az Opus Global részvénye 31,9 százalékkal, míg a 2021 óta szintén Mészároshoz tartozó CIG Pannónia Életbiztosítóé 25,5 százalékkal drágult. Vegyesebb a kép az utóbbi öt, illetve tíz év árfolyamváltozását nézve: előbbi esetben a kormányközeli cégek részvényeinek növekménye átlagosan 15,4 százalék a többi vállalat 10,8 százalékával szemben. A tízéves hozamok még inkább a kormánynak kedves cégek dominanciáját mutatják: e vállalatok árfolyama átlagosan közel negyedével nőtt, miközben a többié csak 12,8 százalékkal.
Az árfolyam azonban nem minden. Hét kormányközeli cégből négy fizetett osztalékot, összesen közel 20 milliárd forintot: a legtöbbet az Alteo (8 milliárd forint) és az Opus Global (6,7 milliárd), de a CIG Pannónia (3,1 milliárd) és a Waberer’s (2,1 milliárd) tulajdonosai is jól jártak, a 4iG, a BiF és az MBH Jelzálogbank részvényesei viszont hoppon maradtak. A körön belül a legtöbbet a nem prémium kategóriás MBH Bank fizette: összesen 24,5 milliárd forintot. A fennmaradó 16 cégből 10 döntött úgy tavasszal, hogy a nyereségét szétosztja a részvényesek között: a legtöbbet a Mol fizette, összesen 198 milliárd forintot, de az OTP-papírok után is járt összesen 151 milliárd forint. A Richter-részvényeseknek 80,5 milliárd, míg a telekomosoknak 42 milliárd forint ütötte a markát. A maradék hat cég összesen 10,1 milliárdot fizetett ki a tulajdonosoknak. ¬ Fülöp István
