Lassan hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Kidekorált plakát. A vélemény nem szabad
Reviczky Zsolt
Plakátregulák
Bár korábban még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába sorolta a politikai tartalmú plakátok „kidekorálását”, a Kúria Varga Zs. András elnök vezette Jogegységi Panasz Tanácsa tavaly minden bíróság számára követendő állásfoglalást adott ki arról, hogy a plakát- és más falfirkák „elkövetőit” szigorúbban kell szankcionálni. Néhány bíróság ugyanis felmentette a vádlottakat a rongálás vádja alól, ha a plakátban okozott kár nem érte el az 50 ezer forintot – márpedig a „ráfestések” jellemzően ilyenek –, mert az legfeljebb szabálysértésnek minősült. A Kúria állásfoglalása értelmében azonban közömbös a „vagyontárgyra” – például a plakátra, hirdetőoszlopra, tűzfalra – felvitt ábrázolás tartalma, célja”, vagyis a politikai véleménynyilvánítás szabadsága sem ok a felmentésre vagy a cselekmény enyhébb megítélésére, mert fontosabb „a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek”. Ezért kell még 50 ezer forintnál kisebb kárérték esetén is bűncselekménynek tekinteni minden, firkálással vagy például átfestéssel kifejezett politikai véleményt. Utóbbi szempontot idén novemberben érvényesítette is a bíróság annak a férfinak a perében, aki Pécsen átírta, átragasztotta a kormányzati plakátokat. A jogász-aktivistát másodfokon részben felmentették, és csak kétrendbeli rongálásért találták bűnösnek, de a harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla megállapította a büntetőjogi felelősségét, amiért megrovást kapott.