2024: előjáték a végjátékhoz
Talán a rendszerváltás óta nem volt ilyen évünk. Amikor egy korszaknak felsejlik a fináléja; kinek fény az alagút végén, kinek alagút a fény végén. Ma kézzelfogható és reális forgatókönyv, hogy zárul Miki mókatára, és valami más jöhet. Hogy pontosan mi, azt ilyenkor senki sem tudja, ahogy a nyolcvanas évek végén sem tudta – akkor úgy hangzott a remény, hogy itt kábé Ausztria lesz. Ennél most sem konkrétabb a jövőkép, de Ausztria nagyjából még mindig megfelel. Azzal együtt, hogy ott Lázár János fél. Annyi baj legyen. A változás egyik célja épp az, hogy féljen; még ha Ausztria nem is jön össze. Kész van már a batidai kastély, jól érzi benne magát a család. Az ország, amit rájuk bíztunk 14 éve – nos, az Lázár János szerint félkész. Illetlenség így félidőben rájuk nyitni és számonkérni bármit, vasutat, Volánt, oktatást, háziorvost, inflációt, füstté vált uniós pénzeket. Hát épp dolgoznak rajta, és a felénél tartanak. Ide munkavédelmi sisak nélkül benézni se lenne szabad. Kopogtatással zavarni a rendelést! Majd másik tizennégy év múlva tessen érdeklődni.