Világvégevolt,maEurópaközepe
Kőkemény versenyt hozhat, hogy az év első napjával megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon. A schengeni bővítés összhangban van az európai projekttel, szuverenista körökben viszont gyanússá vált. A magyar kormány ingadozik a nemzeti büszkeség és a rideg érdekérvényesítés közt.
Tizenöt év várakozás
Satufékagázért
Bár az osztrákok a migrációra hivatkoztak, a háttérben más okok miatt folyt hosszas alkudozás Bécs és Bukarest között. Románia, mint az európai államok többsége, az energiafüggetlenségéért küzd, esélyei viszont jóval nagyobbak az átlagosnál, mert jelentős nyersanyagforrás fölött rendelkezik. Ha sikerül megkezdeni a fekete-tengeri gázkitermelést, akkor teljesen önellátóvá válhat az ország. Ehhez viszont tőkeerős befektetőre van szükség: a Neptun Deep program osztrák befektetéssel indulhat el, a tervek szerint 2027-től.
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz négymilliárd eurós befektetésről kötött megállapodást, és ha minden a tervezett menetrend szerint halad, akkor nemcsak az ország energiaellátása lesz biztosítva, de a románok lehetnek Norvégia mellett az EU legnagyobb földgázexportőrei. Feltéve, hogy sikerül megegyezni az osztrák befektetővel. Az OMV Petrommal kötött megállapodás előtt néhány hónappal ugyanis a román parlament elfogadott egy úgynevezett „offshore-törvényt”, amelynek értelmében a gáz csak akkor értékesíthető külföldi tőzsdén, ha Románia és Moldova szükségleteit már kielégítették.
Az osztrákok éveken át tiltakoztak a megszorítás ellen, ahogy nem akarták elfogadni az energetikai vállalatokra kirótt szolidaritási adót sem. A helyzet elmérgesedett, az OMV pert indított, Bukarest pedig ellenperrel fenyegetett. Karl Nehammer osztrák kancellár arra panaszkodott, hogy Romániában „rosszul bánnak” az ott működő több mint ezer osztrák vállalattal (ilyen panasza az osztrák kormánynak Magyarországgal szemben is volt, főként a Spar üzletlánc kapcsán, de a neheztelés soha nem emelkedett kancellári szintre).
Román feltételezések szerint Schengen makacs osztrák elutasítása mögött valójában az energetikai vita áll. A mostani bővítési siker előtt néhány hónappal mindenesetre Marcel Ciolacu román miniszterelnök és az OMV vezérkara megbeszélést folytatott Bukarestben. A megegyezés szerint a gázkitermelés kvótája marad az offshore-törvénynek megfelelően, de nőhet az elektromos áram ára – a szénalapú áramtermelés jelentős része szintén az osztrákok kezében van. A román állam pedig további támogatást és befektetést ígért a beruházó osztrák cégeknek.
Hasonló alkudozás alakult ki Magyarország és Bulgária között is, itt azonban nem kellett évekig várni a megegyezésre. Szijjártó Péter 2023. december 16-án jelentette be, hogy megvétózza a bolgár csatlakozást, ha Szófia büntetővámot vet ki a Török Áramlat vezetéken keresztül Bulgárián áthaladó orosz gázra. A magyar külügyminiszter nem fukarkodott a jelzőkkel: botrányosnak és ellenségesnek nevezte a bolgár lépést. A szófiai kormány értett a szóból, négy nappal később visszavonta a büntetővám bevezetéséről szóló törvényt – de megerősítette, hogy tovább kívánják csökkenteni az orosz gáztól való függőséget. Magyarország a gyors engedmény után elállt a bolgárok elleni vétótól.
Érdekekésérzelmekközött
Melyik út vezet Brüsszelbe?
A burgenlandi magyarokat egyesítettük az erdélyi magyarsággal – így próbálta trianoni keretbe helyezni a schengeni bővítést és a Sopront elkerülő gyorsforgalmi út átadását Orbán Viktor.
Bukarestben már nem a nemzetegyesítéssel hozakodott elő, hanem új fejezetet hirdetett a magyar–román kapcsolatokban, miután tárgyalóasztalhoz ült kollégájával, Marcel Ciolacu kormányfővel. Az együttműködés elsősorban gazdasági alapú, amit rögtön Románia kiárusításának nevezett az a Calin Georgescu, akinek bíróság által megakadályozott elnökválasztási győzelmét nem győzi gyászolni a magyar kormánysajtó. (A szuverenista politika már csak efféle kuszaságokhoz vezet a kelet-közép-európai régióban.)
A határ hiába a múlté, a gyanakvás megmaradt. Az ellenérzéseket erősíti a legújabb üzlet is, amelyben a magyar MVM megvásárolja az E.On romániai leányvállalatát. Az elektromos áramot és földgázt szállító céget az osztrák OMV Petrom és a román állami tulajdonban lévő Romgaz is szerette volna megszerezni, de az MVM tette a legelőnyösebb, a piaci árnál magasabb ajánlatot. Romániai elemzők felvetették, hogy azért érte meg a felár az MVM-nek, mert a romániai háztartások több mint felét ellátó E.On-leányhoz tartozik a Török Áramlat romániai fejlesztése, és az azon keresztül érkező orosz gáznak szerezne jelentős piacot a magyar vállalat.
Hogy milyen egyéb „gyümölcsöző” kapcsolatokra gondolhatott a Bukarestben tárgyaló Orbán Viktor, azzal kapcsolatban csak találgatások vannak. A magyar–román határ két oldalán fekvő települések életét azonban alapvetően megváltoztathatja a schengeni bővítés. A Temesvár–Arad–Nagyvárad sávban több olyan nagy ipari és kereskedelmi központ működik, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a remélt határnyitásból profitáljanak. Románia nyugati határszélén jelentős a munkaerőhiány, és eleve úgy fejlesztették a helyi infrastruktúrát (részben uniós forrásokból), hogy a határellenőrzés megszűnte után a Magyarországon lakók is munkát vállalhassanak az ipari központokban.
De Romániában nemcsak arra számítanak, hogy a határ mentén kiéleződik a munkaerőért folytatott verseny, hanem arra is, hogy az eddig Magyarországon befektető vállalatok Romániában is megjelenhetnek. Amikor két évvel ezelőtt a BMW nem Nagyváradot, hanem Debrecent választotta, akkor a bukaresti szaklapnak, a Ziarul Financiarnak nyilatkozó Milan Nedelkovic egyértelműen fogalmazott. A választás egyik oka a bajor autógyártó igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja szerint az volt, hogy Debrecen már a schengeni övezetben van, Nagyvárad még nem.
Akár Romániából Magyarország felé, akár fordítva vándorol a munkaerő, a térségben mindenki fellendülésre számít. Az utóbbi évtizedben bevett gyakorlat volt, hogy a kispénzű romániai vásárlók Kelet-Magyarország hátrányos régióiban vettek a romániai áraknál jóval olcsóbban ingatlant. Most az előrejelzések szerint ezeknek a házaknak az értéke ugrik meg.
Az igazán magyar történet azonban a nagy gazdasági-politikai játszmától függetlenül, kevésbé látványosan hoz fellélegzést. Tíz, határt átszelő, eddig zárt út válik sok évtized után újra járhatóvá, 33 ellenőrzési pontot számol fel Románia. A magyar–román határvidék világtól elvágott települései az eddigi peremvidéki lét helyett az egységes Európa belsejében ébredtek fel január 1-jén. ¬