Fordul a kocka
Könnyebben költekezik az, aki bankkártyával fizet, mint aki készpénzt ad ki, sőt utóbbiak pszichés fájdalmat is megélhetnek, amikor megválnak a fizikai bankjegyektől, olyannyira, hogy ez az érzés elhomályosíthatja a fogyasztás örömét is. Ezeket a megállapításokat az utóbbi évtizedekben tudományos kutatásokkal is igazolták, mi több, a tudósok úgy találták, hogy az emberek azért vásárolnak átlagosan kevesebbet készpénzzel, mint kártyával, mert előbbi esetben a fizetés aktiválja az agy fájdalomközpontját. Bár ugyanezt a mechanizmust utóbb az okostelefonnal vagy -órával abszolvált mobilfizetéshez képest is kimutatták, az újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy az életmód változásával a költekezés hatásai is módosulnak. Carin Rehncrona, a Lundi Egyetem kutatója például arra figyelt fel, hogy a fiatal svéd felnőtteknek ma már inkább a digitális fizetési formákat használva szorul össze a gyomruk, és kevésbé érdekli őket a készpénz kiadása (egyesek úgy nyilatkoztak, hogy ha kapnak is bankjegyeket, például ajándékba, igyekeznek minél előbb „megszabadulni” tőlük). A jelenségnek egyrészt az lehet az oka, hogy Svédország lényegében készpénzmentes társadalommá vált, szinte alig fordulnak meg bankók a hétköznapi emberek pénztárcájában, másrészt a fizetés során az applikációk azonnali visszajelzést adnak a kuncsaft egyenlegének apadásáról, ez pedig húsba vágóbb érzés, mint egy készpénzes vásárlás. Máshol is hasonlóak a tapasztalatok az ifjabb generációk digitális fizetési szokásairól, ami a kutatók szerint új stratégiák kidolgozására késztetheti a kiskereskedelem résztvevőit, például bizonyos esetekben a készpénz előnyben részesítésével.
