Megint jőnek, módosítanak
Újra hozzányúl a „gránitszilárdságú” alaptörvényhez a kormány. Orbán Viktor a múlt heti szokásos rádióinterjújában Donald Trump beiktatási beszédére hivatkozva felidézte, hogy „az amerikai elnök kimondta azt, ami még hiányzik a magyar alkotmányból”: azt, hogy két nem van, az ember vagy férfi, vagy nő. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője később hozzátette, hogy „evidenciák kimondására csak akkor kényszerül az ember, ha abnormálisok/hülyék rákényszerítik”. Szerinte lassan már nincs az a magától értetődő dolog, amit „a világ egyesült liberálisai ne kérdőjeleztek volna meg”. Ezért a magyar Országgyűlés sem spórolhatja meg „ezt az apró, rövidke, de mégis elengedhetetlen módosítást” az alaptörvényben. Csakhogy, mint a korábbi példák mutatják, az ilyen kiegészítéseket a kormány gyakran arra használja, hogy a kifelé hangsúlyosan kommunikált beavatkozás farvizén más pontokon is belenyúljon a szövegbe. A Schmitt Pál által aláírt alaptörvény eddig tizennégyszer módosult, az egyes változatok átlagos szavatossági ideje kevesebb mint egy év volt. Legutóbb azért nyúltak hozzá, hogy Polt Péter legfőbb ügyész utódául olyan személy is megválasztható legyen, akinek nincs ügyészi előélete.
