Bár a kormányzási hibák és a külső körülmények miatt az elmúlt években a leggazdagabbakat leszámítva szinte minden réteg tagjai kisebb-nagyobb életszínvonal-romlást szenvedtek el, a legnagyobb relatív veszteséggel alighanem a középrétegbe tartozók szembesülhettek. Sokan közülük a 2010-es évtized bő esztendeiben talán maguk is elhitték, hogy a hétköznapok szintjén is a polgári mentalitás szerves részét képező, nem rongyrázós, de az átlag feletti életszínvonalon élhetnek. Elhitték, hogy megengedhetnek maguknak egy nagyobb, ezért drágábban fenntartható otthont, olykor vendéglőben is étkezhetnek. Mostanában így ezek a családok még nagyobb lecsúszásként élik meg, hogy olyan spórolási technikákat kénytelenek bevetni, amelyek segítségével – jócskán leadva az igényeikből – ugyan a felszínen tudnak maradni, de egyre távolabb kerülnek attól a bizonyos ideális társadalmi státustól, amit a világ boldogabbik felén a középosztályhoz tartozás jelent.
Az alábbiakban néhány ilyen, „polgári” spórolási technikát sorolunk fel a szakirodalom és tapasztalati úton szerzett ismereteink alapján:
¬ a gyerekek különóráinak (nyelv, hangszer, képességfejlesztés, sport) anyagi megfontolásból történő lemondása, megritkítása;
¬ a hipermarketek tömegáruinak előnyben részesítése, helyettesítő termékek választása, akciós vásárlások, a „márkahűség” feladása;
¬ a nem égetően szükséges karbantartási munkák elhalasztása, a tartós fogyasztási cikkek beszerzésének elodázása, a környezetszépítést szolgáló dekoráció, növényvásárlás elhagyása, visszafogása;
¬ a szolgáltatások igénybevételének redukálása, például fodrász helyett otthoni hajvágás, hajfestés;
¬ kevesebb autóhasználat, az (agglomerációs ingázás miatt használatos) autó leállítása, eladása, márkaszerviz helyett „sufniműhely”;
¬ éttermi vendéglátás helyett olcsó gyorsétkezdei vagy otthoni fogyasztás, a hús, a gyümölcs, a zöldség ritkítása;
¬ használt cikkek előnyben részesítése, nem pusztán környezetvédelmi megfontolásból („vaterázás”);
¬ kevesebb színház, koncert, könyv, újság-előfizetés;
¬ egészségügyi vizsgálatok halogatása, az egészségmegőrzésre költött pénzek visszafogása (kevesebb vitamin, egyes gyógyszerek kiváltásának elmaradása);
¬ külföldi utazások, városnézések, múzeumlátogatások ritkulása-elmaradása, kikapcsolódás közelebbi helyszínen/belföldön;
¬ a gyerekvállalás elhalasztása;
¬ kisebb, fenntarthatóbb költségű lakásba költözés.
