Törvényes tehetetlenség?
Magyarország
Tartalomjegyzék
Párkapcsolati erőszak
Első vérig
Isztambultól távol

Törvényestehetetlenség?

Miért van szükség időről időre egy tragédiára ahhoz, hogy a párkapcsolati erőszak ügyét komolyan vegye a politika, a társadalom? Az előzmények alapján a bántalmazott japán nő minapi halálát követő megrázkódtatás után sem várható érdemi változás.

Egyezménynélkül

A Patent Egyesület budapesti tüntetése
Kriza Márton

A nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy – egyebek mellett ezt mondja ki az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott isztambuli egyezmény. A területet átfogó – a témát a megelőzéstől kezdve a támogatáson keresztül a szankciókig terjedően felölelő – megállapodáshoz 2014-ben Magyarország is csatlakozott, ám parlamenti ratifikáció híján az csupán írott malaszt maradt. Pedig 2020-ban részletes vita is zajlott róla, a kormánypárti képviselők azonban nemcsak elzárkóztak a csatlakozástól, de kifejezetten érveltek is annak elutasítása mellett. Szerintük a nők és a gyerekek helyzete annyira jó Magyarországon, hogy itt nincs szükség a nemzetközi garanciákra. Többeknek már az elnevezéssel is bajuk volt: a „családon belüli” jelző szerintük lejárathatná a hagyományos kapcsolati formát. De jolly jokerként előkerült – a területen működő civil szervezetek le-Soros-ügynöközése mellett – az is, hogy „ha a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak olyan súlyos sérelemként lenne elismerhető, ami menekültstátuszt vagy oltalmazottkénti elismerést is biztosíthatna az áldozat számára”, azzal Magyarország megnyitná az utat migránsok számára.