Hosszú válság
„Nem akarom nevetségessé tenni Romániát” – ezzel indokolta hétfőn Klaus Iohannis román államfő, hogy február 12-ei hatállyal távozik a hivatalából. A 65 éves politikus kitöltötte a lehetséges két ötéves mandátumát az ország élén, s azért maradt még a posztján, mert nincs utódja. A román alkotmánybíróság a december 8-ai második forduló előtt két nappal érvénytelenítette az első forduló eredményét, arra hivatkozva, hogy az ismeretlenségből az első helyre befutott szélsőjobboldali Calin Georgescut a hírszerzés információi szerint orosz beavatkozás segítette. Az új választást május 4-én tartják, és ha senki sem szerez abszolút többséget, akkor az első két helyezett két héttel később megmérkőzik egymással. A döntőbe a felmérések szerint ezúttal is bejuthat Georgescu, aki „Románia népének győzelmeként” üdvözölte Iohannis lemondását. Az alkotmány értelmében az ideiglenes államfő a szenátus elnöke, a nemzeti liberális Ilie Bolojan lesz, korlátozott jogkörrel. Nem tarthat parlamenti beszédet és nem foglalhat állást politikai kérdésekben, nem oszlathatja fel a törvényhozást, nem írhat ki népszavazást. A Georgescut támogató ellenzék folyamatosan tüntetett, a parlamenti szélsőjobboldali pártok pedig arra készültek, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a hivatali idején túl is pozíciójában maradó elnök ellen. A kezdeményezéshez a Mentsétek meg Romániát (USR) jobbközép pártszövetség is csatlakozott, amelynek jelöltje, Elena Lasconi másodikként végzett a tavalyi első fordulóban. Iohannis a bizalmatlansági szavazásnak akart elébe menni a lemondásával.
