Bár meghökkenést keltett, hogy Donald Trump csak akkor támogatná tovább Ukrajnát, ha az ásványi kincsekkel fizet, úgy tűnik, az ötlet Volodimir Zelenszkijtől származik, és az oroszok is visznek, amit tudnak.
Zászlók Kijev központjában az elesett nemzetközi önkéntesek emlékére. Aki segít, részesedik
AFP / GENYA SAVILOV
Washingtonibéketerv
Donald Trump különképviselője, Keith Kellogg állítólag a héten kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencián terjeszti elő az amerikai elnök béketervét. Bár hivatalosan semmit sem tudni a javaslat részleteiről, elemzők szerint teljesülnének az oroszok legfontosabb követelései. Trump nem támogatja, hogy felvegyék Ukrajnát a NATO-ba, és komoly biztonsági garanciákat sem hajlandó nyújtani Kijevnek. A HVG kijevi értesülései szerint a háttérben már folynak az orosz–amerikai egyeztetések, állítólag Moszkva kész abba belemenni, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasszák be a konfliktust, és demilitarizált övezetet hozzanak létre. Moszkva alkuképességét növeli, hogy a Kremlben is kezdik belátni, a hadsereg nem tud rövid időn belül áttörést elérni, a kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő erődvárosokat, Szlovjanszkot és Kramatorszkot csak hosszú és véres ostrom árán lenne képes elfoglalni.
Valószínűleg az alku része lesz az, hogy egyes ukrajnai vidékekről kivonulnak az oroszok, cserébe az ukrán erőket visszavonják az Oroszországhoz tartozó kurszki területről. Trump minden bizonnyal az esetleges ásványianyag-alku ellenére is csökkenteni akarja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás összegét, s jórészt Európára testálni ezt a feladatot. Teljes amerikai leállás valószínűleg nem lesz, az ugyanis azt jelentené, hogy Ukrajna néhány hónapon belül az ellenállás feladására kényszerülne.
Washington a békefenntartást is Európára bízná. Azt támogatja, hogy egyes nyugat-európai államok – nem a NATO égisze alatt – csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. Egy ilyen műveletnek ugyanakkor csak abban az esetben lenne értelme, ha legalább százezer katonát küldenének, mert a frontvonal több mint ezer kilométer hosszú, a tűzszünet hatékony ellenőrzéséhez nem elégséges jelképes létszámú kontingens. Eddig Nagy-Britannia, Észtország, Litvánia és Lettország, Franciaország, a skandináv térség és Csehország mutatott különböző szintű készséget a részvételre.
Ha Ukrajna nem kap valamiféle garanciát, Kijev aligha köt – átmenetinek szánt – területvesztésről szóló alkut. Az ugyanis azt jelentené, hogy Oroszország bármikor felújíthatja az inváziót, különösen, ha sikerül elfogadtatnia az ukrán haderő létszámának és felszerelésének korlátozásával kapcsolatos követeléseit.
