Mácsai Pál

Portré

2025. február 20.

Reviczky Zsolt

Mácsai Pál

színész, rendező

„Se bátor, se szemtelen nem voltam, csak unatkoztam” – meséli gyerekkori rosszaságairól az Örkény Színház vezetéséről leköszönő, 1961-es, budapesti születésű színész. Magaviselete miatt kapott több mint negyven intőt negyedik általánosban: „Dumáltam, felálltam, firkáltam az órán, ezt akkor nem illett.” Apjától, a festőművész Mácsai Istvántól, zenetörténész bátyjával együtt „a dolgok minuciózus végigjárását, a csinálni, amíg kész nincs” kitartását örökölte. Vagány, szellemes, impulzív nőként festi le édesanyját, aki fűzőkészítéssel foglalkozott. Gyerekszínész nem volt, de iskolai szavalásban jeleskedett. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, egy ideig az orvosi pálya gondolata foglalkoztatta, ám „a szabadságvágy a színészi pályára hozott”. A dunabogdányi KISZ-táborból már „kilógtam a zeneművészeti konzisokkal orgonálni a templomba”. Két héttel később jelentkezett a Pinceszínházba. 1979-ben elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Harmadévesként alakította Rómeót a Nemzetiben, ahová diplomázás után szerződött. 1989-ben került a Madách Színházba. Közben a rendező szakot is elvégezte az SZFE-n. A zenés-szórakoztató színházban helyüket nem találó színészek közé tartozva „elmagányosodtunk páran”, így szabadúszó lett. Két évig az ELTE esztétika szakát hallgatta, majd Kerényi Imre ajánlatára, hogy „vezetném-e a leválasztásra jelölt Madách Kamarát”, igent mondott, hozzátéve: „ha nem szólsz bele semmibe”. E feltétel hallatán Kerényi először kirúgta, majd visszahívta. 2001 után a főváros egyik vezető művészszínházává avanzsált a kis Madách – 2004-től Örkény Színház néven –, ám szervezetileg csak 2010-től önállósult. Muzikális társulatként a huszadik évfordulót nagy Aréna-koncerttel ünneplik, ahol az egész társulat fellép, a leköszönő igazgató pedig gitározik is.

¬ Március elsejével önszántából befejezi ügyvezető igazgatói működését. Kinek van nagyobb szüksége a változásra, az Örkény Színháznak vagy Mácsai Pálnak?

Érdekeink egybeesnek. Amit az Örkény velem tudott elérni, elérte, meg is haladta. A színház érdeke az, hogy ugyanabban a lendületben maradjon, mint az elmúlt húsz évben. Ehhez új optikák kellenek. Nekem meg időre van szükségem, hogy bejárjam azokat a területeket, ahol még nem jártam.