Szelleméstest

A tolerancia iránti fogékonyságát talán az is elősegítette, hogy az iszmailiták az iszlám kisebb szárnyán, a síitákon belül is kisebbséget alkotnak. Elismerik a tizenkettes – főként iráni – síiták első hat imámját, de a hetedik, utolsó igaz imámnak már mást tartanak. Nevüket a 775-ben meghalt hatodik igaz imámról, Iszmailról kapták. A befolyásuk valamikor a legnagyobb volt a síiták között, a hatalmuk csúcsát az Egyiptomban általuk létrehozott fatimida kalifátus jelentette, amely a X–XII. században virágzott. A haladó dinasztia alapította a kairói el-Azhari Egyetemet. Az iszmailiták is több ágra tagozódnak, a legnagyobbat a nizárik alkotják – ők azok, akik feltétel nélkül vallási vezetőjüknek tekintik az Aga Khanokat. Azt vallják, hogy az iszlám mélyebb, ezoterikus belső jelentését kell megismerni, hangsúlyozzák az etnikai, kulturális és vallási pluralizmust és a társadalmi igazságosságot. Az imámjukat az előd nevezi ki, IV. Aga Kahn pedig egyik fiát, az 53 éves Rahim herceget jelölte meg utódjául, aki V. Aga Khan néven uralkodik.