Beszállítóiláncraverve

Tízmillió munkahely került közvetlen veszélybe az amerikai elnök új kereskedelmi politikájának következtében – figyelmeztetnek Brüsszelben, ahol válaszul a világ más szegleteiben keresik a szabadkereskedelmi megállapodások kiszélesítésének lehetőségeit.

Komoly háttérmunka folyik az Európai Bizottságban egy olyan csomag összeállításán, amelyet azonnal lehet élesíteni, amint az amerikai vámokat bevezetik. Egyelőre azonban hivatalosan nincs tájékoztatás, mondván, nincs még mire reagálni. A bizottságnak ezúttal nagy a mozgástere, gyakorlatilag saját hatáskörben dönthet a vámok kivetéséről. Egy bonyolult folyamat végén a kormányok ugyan megakadályozhatják a vámokat, ehhez azonban az ellenzőknek többséget kell kialakítaniuk az Európai Unió Tanácsában. Mindenesetre Maros Sefcovic kereskedelmi biztos Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetése után néhány nappal máris Washingtonba utazott, és Howard Lutnick kereskedelmi miniszterrel tárgyalt. Erről a bizottság szóvivője azt mondta, hogy „nagyon eredményes” volt, ami persze nem jelent többet, mint hogy a tárgyalópartnereknek „lehetőségük volt látni, hol húzódnak a másik határvonalai”.

Sok reményre okot adó körülmény nincs. Már az a döntés is érzékenyen érinti Európát, hogy március 4-ével életbe lépett a Mexikóval és Kanadával szemben elrendelt büntetővám, mivel számos német autógyárnak Mexikóban vannak gyárai. Számítások szerint több mint 10 millió alkalmazottat foglalkoztatnak amerikai és európai cégek leányvállalatai a másik területén. A vámháború első áldozatai akár ezek a munkahelyek is lehetnek.

Az EU saját mozgásterének bővítése érdekében két irányba cselekszik. Tulajdonképpen ez az, amit stratégiai autonómiának hívnak, amire azután lett sürgető igény, hogy egyértelművé vált: az olcsó orosz energia arra (is) jó, hogy Moszkvának több pénze legyen az Ukrajna elleni háborúra, ez pedig – a mára teljesen elfogadott álláspont szerint – csak egy ugródeszka valamelyik európai állam megtámadásához. És ez alatt nem kell feltétlenül nyílt konfliktusra gondolni, a hibrid hadviselésnek is számos formája létezik, amely nem vonja maga után a NATO 5. cikkelyének következményeit, vagyis a világháború kirobbanását.

Az uniós mozgástér bővítése érdekében tehát az EU keresi és elmélyíti a kapcsolatokat más régiókkal, illetve olyan intézkedéseket vezet be, amelyek könnyebbé teszik a vállalkozások életét. Az unió több mint 40 kereskedelmi megállapodást kötött több mint 70 országgal és régióval, és további 20 megállapodás esetében már lezárultak a tárgyalások, csak az elfogadás és a megerősítés van hátra. A dél-amerikai Mercosur szövetség négy tagállamával, köztük Brazíliával decemberben egyeztek meg az agrárvámok nagy részének eltörléséről, most pedig egy igazi nagyhatalommal is elérhető közelségbe került a szabadkereskedelmi megállapodás. Az Európai Bizottság elnöke és India miniszterelnöke abban egyezett meg, hogy készek szélesíteni a kereskedelmi együttműködésüket, és ehhez még az idén aláírják a szabadkereskedelmi egyezményt.

Mindezzel párhuzamosan a brüsszeli törvénygyárból elkezdtek érkezni a versenyképességi jogszabályjavaslatok, amelyeket egy szép napon majd a magyar kormány saját sikerének fog betudni, mondván, a versenyképesség volt a magyar elnökség zászlajára tűzve. A valóság persze az, hogy mindez egy folyamat eredménye, és az úgynevezett budapesti nyilatkozat nélkül is jöttek volna a javaslatok, tekintettel a nagy európai gazdaságok igényeire. A múlt héten egyetlen napon három fontos javaslattal is előállt a bizottság. Az egyik kezdeményezés az úgynevezett tisztaipar-megállapodás, amely garanciát ad a vállalatok és a befektetők számára, hogy Európa továbbra is elkötelezett marad a dekarbonizált gazdaság 2050-ig történő megvalósítása mellett. A másik javaslat egy cselekvési terv az energiaárak letörésére, a harmadik pedig egy régi ígérete az Európai Bizottságnak: a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. ¬ Arató László, Brüsszel