Elhalasztott repülőrajt
Mégsem lesz fantasztikus az idei év, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel, illetve még ez év elején is ígérte. Nagy Márton gazdasági miniszter közzétette a készülő jövő évi költségvetést megalapozó, illetve az idénre felülvizsgált makrogazdasági előrejelzést. E szerint a gazdaság csak 2,5 százalékkal fog nőni (a korábbi várakozás 3,4 százalék volt), az infláció 4,5 százalék lesz éves átlagban (nem pedig 3,2 százalék), a beruházások csak 2,3 százalékkal bővülnek (nem 5,1 százalékkal), s a külkereskedelem is lassabban nő a reméltnél. Ezek egyébként még mindig inkább optimista előrejelzések, a jegybank friss Inflációs jelentésében szintén rontotta a korábbi várakozásait: a Varga Mihály vezette intézmény 2025-re 4,5–5,1 százalékos inflációt és 1,9–2,9 százalékos gazdasági növekedést vár, a beruházásoknak pedig legfeljebb 0,8 százalékos bővülését – vagy akár 2,2 százalékos visszaesését.
Az év eleji tényadatok inkább pesszimizmusra adnak okot. A KSH szerint az export februárban 13 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipar termelői árai 8,2 százalékkal emelkedtek – a belföldi értékesítés árai ugyanakkor csak 5,4 százalékkal nőttek. A munkanélküliségi ráta az év elején 4,4 százalék volt, januárban a bruttó átlagkereset 668 100 forintot ért el. Az átlagkeresetek ugyan egy év alatt jó 10 százalékkal nőttek, de a növekedés lassul, ráadásul a megugró infláció miatt 4,6 százalékra esett vissza a reálkeresetek emelkedése. Mindez nem sok jót vetít előre a háztartások fogyasztásának bővülésére nézve – márpedig ez volna a gazdasági növekedéshez érdemben hozzájárulni képes egyetlen tényező, egyszersmind az állami adóbevételek fő forrása.
A gazdaság gyengébb teljesítménye Nagy Márton szerint nem indokolja a költségvetés újratervezését, az államháztartási folyamatokat ugyanis kevéssé érintik a változások. Az adók közül például az áfabevételek a várt ütemben folynak be. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a korábban vártnál kisebb GDP-növekedés miatt a GDP-arányos mutatók (hiány, államadósság-ráta) a tervezettnél rosszabbul festhetnek majd. Ezt szépítheti az infláció, amely a reál-GDP-t ugyan nem, de a folyó áron számolt értéket felfújhatja. Ahogy évek óta mindig, a kormány ezúttal is a következő évre ígéri a felpattanást: jövőre már 4,1 százalék lehet a növekedés, 3,6 százalék az infláció, felpörögnek a beruházások, a külkereskedelem, 10 százalék fölött nő az átlagkereset, és csökken a munkanélküliség.
A jegybank szerint az egyes élelmiszerekre bevezetett árréssapka a következő hónapokban mintegy 0,8 százalékponttal mérsékelheti az inflációt. Igaz, a mostani Inflációs jelentés nem tartalmaz részletes elemzést az intézkedésről. Annak idején az árstop kapcsán a jegybank összességében inflációnövelő hatást mutatott ki. A kormány mindenesetre nem végzett az árszabályozással, Nagy Márton visszacsináltatná a banki díjak 2025. eleji, sok pénzintézetnél jelentős emelését. A telekommunikációs cégektől pedig legalább 10 százalékos „önkéntes” díjcsökkentést vár el, ami érzékenyen érintheti az árait dinamikusan emelő, kormányközeli 4iG-t is. A három nagy szolgáltató két hetet kapott, hogy konkrét javaslatot tegyen.
